Hírek téma szerint
A papíripar lobbistái várhatóan továbbra is hamis narratívákkal próbálják majd elérni, hogy a papírcsomagolásról és -hulladékról szóló rendelet megmaradt pozitív elemeit eltávolítsák a végleges változatból.
A csomagolóipari vállalatok gyakran terjesztenek a többször használatos csomagolásokkal kapcsolatosan olyan álhíreket, melyek egyesek számára elrettentőek lehetnek. Az alábbi cikk a Zero Waste Europe szakmai anyaga alapján ismerteti és cáfolja ezeket a mítoszokat.
Az óceánok védelméért küzdő nemzetközi szervezet, az Oceana felszólította a céget arra, hogy duplázza meg a kitűzött cél eléréséért és a hulladék-csökkentésért folytatott erőfeszítéseit azáltal, hogy segíti és buzdítja a főbb palackgyártó partnereit az újratölthető palackok mennyiségének növelésére.
Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.
Számos oka van, amiért jobban megéri újra és újra felhasználható csomagolást választani - gondolhatunk gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi szempontokra is. Mi most hetet emelünk ki ezek közül, a Rethink Plastic Allience anyagát alapul véve. Fehér Kinga írása.
Körülbelül egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba évente – állapította meg a svájci Earth Action (EA) kutatóintézet, ami kedden adott ki egy felmérést arról, hogy a műanyagok előállítási vagy felhasználási folyamata során hozzáadott vegyi anyagok milyen szintű szennyezést okozhatnak. A felmérés alapján az MTI azt írja, hogy csak a csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a tengerekbe, és az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy a gumiabroncsok miatt pedig akár 30 ezer tonnát meghaladó mennyiség is szivároghat a tengerekbe, óceánokba.
A mikroműanyagok napjaink legapróbb ellenségei közé tartoznak, jelenlétük pedig egyre jelentősebb világunkban. Szárazföldi környezetünkben, Földünk vizeiben és bármilyen hihetetlenül is hangzik, már a felhőkben is megtalálhatók ezek a parányi részecskék. Nemrégiben két japán hegycsúcs közelében, felhőkből gyűjtött vízmintákban is kimutatták ezeket a mikroműanyagokat, azonban ez még mindig nem a legfurcsább előfordulási helyük.
Fokozatosan leszámol az eldobható kávéspoharak okozta problémákkal az írországi Killarney városa, ahol korábban évente mintegy 18,5 tonnányi gyűlt össze a köztéri szemetesekben, parkokban és az utak mentén, írja a Guardian.
Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.
Budapesten is elindítja a külföldön már népszerű újrahasználható csomagolási programját a Wolt. A kezdeményezéssel a Wolt az éttermekben használt csomagolóanyagok mennyiségét és környezeti hatását csökkenti, hozzájárulva a hulladék minimalizálásához és az erőforrás-takarékossághoz.
A túlcsomagolás elkerülése és a szelektív hulladékgyűjtés jelentősen csökkentheti az illegális hulladékelhagyást, valamint növelheti az újrahasznosított anyagok mennyiségét és minőségét, ezért idén is támogatjuk és csatlakozásra biztatjuk az önkénteseket az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, amelynek fókuszában a csomagolás áll – mondta Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
Felesleges már most gyűjteni a PET-palackokat, de elmondjuk, januártól hogyan működik a visszaváltás
Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.
Mikroműanyagok jelenlétét mutatták ki Missouri államban, egy olyan barlangrendszerben, ahol harminc éve nem járt senki. Elizabeth Hasenmueller, a St. Louis Egyetem biokémikusa szerint a korábbi kutatásokban már alaposan megvizsgálták, hogy milyen a felszíni vizek műanyaghelyzete, de a felszín alatti vizekre eddig kevesebb figyelmet fordítottak.
Lesznek hulladékégetők? Hogyan történik a válogatás? Megnéztük, milyen lehet a hulladékgazdálkodás 15 év múlva.
A legtöbb üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deci és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolást vissza kell majd váltani.
Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.
A Lego csoport leállította az újrahasznosított műanyagból készült építőkockák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt projektjét, miután kiderült, hogy az eldobható PET-palackokból kinyert új anyag gyártási folyamata magasabb szén-dioxid-kibocsátással járna az eddiginél – jelentette a Financial Times című londoni üzleti napilap.
Változott a hulladékgazdálkodási rendszer.
A levegőben lebegő szabálytalan alakzatokba összeálló mikroműanyagszálak elérhetik a sztratoszférát – írja New Scientist a németországi Max Planck Intézet kutatóinak kísérletsorozatára hivatkozva.
Az örök vegyi anyagokként (forever chemicals) hírhedté vált, PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor- és polifluor-alkil anyagok egyre komolyabb közegészségügyi kockázatot jelentenek világszerte.
Egyre nagyobb gondot jelent a környezetünkben szétszóródott műanyag szemét, ami nemcsak a természetre, de az egészségünkre is hatással van. Íme néhány meglepő tény, amely remélhetőleg arra sarkall majd mindenkit, hogy csökkentse a saját maga által termelt és a környezetében található hulladék mennyiségét. Arra is lehetőség van, hogy mindezt egy kiadós testedzéssel és közösségi élménnyel is összekössük: a K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán szeptember 15-én a Duna-part egy része fog megtisztulni.
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.
A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.
Egyre több helyen tiltják be a műanyag szívószálakat és növényi alapú alternatívákat kínálnak helyettük. Azonban kiderült, egyáltalán nem biztos, hogy a környezet és a szívószálat használó jobban jár ezekkel.