Hírek téma szerint
Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Magyarországon 2018-ban átlagosan 381 kg háztartási hulladékot termeltünk fejenként. Ezzel még mindig a 492 kg/fő európai átlag alatt maradtunk, azonban a helyzet így is aggasztó. Sokszor háttérbe szorul az iskolák szerepe a környezetvédelemben, pedig az egyik legkézenfekvőbb helyszínt nyújtják a környezettudatos életvitelre való nevelésnek és a hulladékcsökkentés lehetőségének is. Erről árulkodik az az adat is, hogy egyedül az Egyesült Királyságban naponta 185 emeletes busznyi szemét gyűlik össze az általános és középiskolákból, ezzel évi mintegy 258 300 tonna oktatási hulladékot termelve.
Az Éghajlatvédelmi Szövetség immár nyolcadszor hirdeti meg kedvenc programjának kampányát. Elsősorban általános iskolák jelentkezését várják, de óvodák, középiskolák vagy más közösségek is bekapcsolódhatnak a programba.
Az év magyar startupjával, a polilooppal készítettünk interjút, amely a közép- és kelet-európai energetikai startup verseny, a PowerUp hazai döntőjének győztese lett. A csapat nemrégiben a műanyagok környezetbarát lebontására fejlesztett ki egy vadonatúj technológiai megoldást.
A konferencia fő témái a hulladékmegelőzés tanítása, valamint az oktatási intézmények zöldítésének lehetőségei. A délelőtti szakmai előadások után a délutáni műhelyfoglalkozásokon gyakorlatban is jobban meg lehet ismerkedni egy-egy területtel. A műhelykonferencia lehetőséget teremt a résztvevők közötti tapasztalatcserére is.
Idén ünnepli alakulásának 25. évfordulóját a Humusz Szövetség, ennek alkalmából 2020. szeptember 24-én Nulla Hulladék Konferenciát szervezünk, amely a vírushelyzetre való tekintettel online lesz követhető. A konferencián a Humusz negyedévszázados tevékenysége mellett meghívott előadókkal közösen beszélgetünk majd a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetéről, valamint civil és egyéb hétköznapi jó gyakorlatokat mutatunk be a hulladékmegelőzésre, és -csökkentésre. A programra szívesen várunk civil partnereket, hulladékmegelőzés iránt érdeklődő magánszemélyeket, vállalatokat, önkormányzatokat és egyéb szakembereket.
A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek fenntarthatatlansága globális probléma, ennek tudatában az Európai Unió sok éve foglalkozik a hulladékgazdálkodás témakörével. Az EU számos jogszabályt alkotott ezzel kapcsolatosan, a körforgásos gazdaságra való átállásra törekedve pedig igyekszik a fenntartható erőforrás-gazdálkodás segítségével csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét.
Az élelmiszerpazarlás globális probléma, rengeteg felmérés, tanulmány foglalkozik a témával, az eredmények pedig meglehetősen sokkolóak és elszomorítóak. Lássuk, mi a helyzet a Magyarországon, és milyen megoldások léteznek!
A koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként óriási mennyiségben kerülnek a szemétbe az egyszer használatos egészségügyi felszerelések, így az orvosi maszkok. Pedig ezeket egy olcsó és egyszerű módszerrel fertőtleníteni lehet, majd újra használni, és nincs hozzá szükség semmilyen vegyszerre vagy alkoholra, csak egy olyan eszközre, amely sok konyhában amúgy is megtalálható.
Magyarország tartani fogja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó európai uniós előírásokat, szeptember közepén kerülhet a kormány elé az új italcsomagolási hulladék visszaváltási rendszer bevezetéséről szóló előterjesztés – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, Boros Anita szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Idén, sok év után először, nem a tavalyinál (júl. 29.) korábban, hanem több mint 3 héttel később, augusztus 22-én lesz a „Ökológiai Túllövés Napja” (Earth Overshoot Day).
Ahogy globálisan egyre lendületesebben nő az üzembe helyezett napelem panelek száma, a világnak hamarosan szembe kell néznie egy korábban szinte ismeretlen problémával. A leszerelt panelek ugyanis jelentős mennyiségű hulladékot képeznek, aminek az elhelyezése egyelőre megoldatlan kérdés.
A Break Free From Plastic (BFFP) kampánya arra ösztönzi az embereket, hogy viseljenek többször használható maszkokat, és mossanak kezet szappannal és vízzel a COVID-19 világjárvány idején egymás megóvása és a bolygó védelme érdekében.
Ne dobáljunk ki mindent, ami nekünk már nem kell, másnak meg még jó lehet. A "bizományiban" vásárolni régen sem a szegénység jele volt, sokszor lehetett egyedi, klassz darabokra találni ott.
A visszaváltási rendszerek európai modelljeinek tapasztalatai címmel tartott nemzetközi online szakmai konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága 2020. augusztus 6-án.
Az általunk termelt szemétmennyiség csökkentésének egyik leghatékonyabb és legtakarékosabb módja a komposztálás. A folyamat lényege, hogy a lebomló hulladékot – zöldségek héjától a kávézaccig – komposztáló edénybe vagy ládába gyűjtjük, és fél-egy éven belül humusz lesz belőle.
“Élj maradéktalanul!” elnevezéssel társadalmi célú kampányt indított a Médiaunió Alapítvány Magyarországon az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.
A szakemberek összehasonlították a jelenlegi és a jövőbeni műanyaghulladék mennyiségét ezen eszközök hulladékgyűjtő képességeivel, és azt találták, hogy nagyon kicsi a hatásuk a műanyagszennyezés problémájának megoldására.
A Humusz Szövetség munkatársai pihenőre vonulnak, ezért augusztus 15-23 között szünetel minden tevékenység.
Három darab használt pamutpólóból elő lehet állítani egy kisebb méretű, építkezéshez használható téglát. Egy francia építésznő egy textilhulladék-válogató céggel együttműködésben használt pólókból kísérletezett ki építőanyagot az utóbbi években.