Hírek téma szerint
A gyerekek mellőzik a zöldségeket, gyümölcsöket étrendjükből. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal népszerűsíteni szeretné a gyümölcsfogyasztást a diákok körében. Békés megye harminc településéről harminckilenc intézmény csatlakozott az iskolagyümölcs-programhoz.
Meglepő ötlettel állt elő három szervezet a szekszárdi bor ünnepén. Csapvizeket és ásványvizeket kóstoltatott a Szekszárdi Szüreti Napokon a Szekszárdi Klímakör, a Zöldtárs Alapítvány és a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. Az eredmény a szervezőket is meglepte, ugyanis az első két helyezett a bátaszéki és a tolnai csapvíz lett. Az ajánlott napi 2-3 literes vízfogyasztással számolva egyébként évente nagyjából 1000 liter vizet kellene meginnunk, de nem mindegy, hogy milyen áron!
Befejeződött a Dél-Alföld legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a 82 település 345 ezer lakosát érintő Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt, amely 11,2 milliárd forintból valósult meg - közölte Bedő Tamás (MSZP) csongrádi polgármester hétfőn a Tisza-parti városban.
Ünnepélyes keretek között avatta fel szerdán délben Tatai Laura, a KvVm FI KEOP Végrehajtás/Kohéziós Alap főosztályvezetője; dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere; Marcsinyi György, az INNOTERV Zrt, vezérigazgatója; és Kurdi Viktor, a Bácsvíz Zrt. igazgatója a város új – XXI. századi európai elvárások szerint megépített komposztálóját.
Hiába zárták be a megye hulladéklerakóit, még sokan hordják ezekbe a szemetet. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a bejelentések nyomán kivizsgálta az eseteket, és komoly bírságokat volt kénytelen kiszabni, az összeg elérte a százmillió forintos nagyságrendet.
Kétmilliárd forintos beruházással hamarosan megkezdődik a pusztazámori hulladéklerakó második fejlesztési ütemének a kivitelezése. Ennek részeként a most üzemben lévő 18 hektáros lerakótér mellett egy újabb 15,3 hektáros területet alakítanak ki a Budapesten képződő kommunális hulladék befogadása céljából.
Kárpátaljáról az év végéig elszállítják a premix néven elhíresült veszélyes hulladékot, amelyből mintegy tíz évvel ezelőtt több mint ezer tonnát szállítottak Magyarországról - ipari adalékanyag címén - zömmel a Beregszászi járás területére - adta hírül kedden az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.
A legjobb hulladék az, ami nem is keletkezik, azaz: olyan módon kell összegyűjteni, hogy azzal elősegítsük az újrahasznosítást. Ezt szem előtt tartva bővítette eszközparkját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás: szerdán bemutatták azokat a konténereket, amelyek a szelektív gyűjtéshez szükségesek.
Súlyosan károsítják az egészséget a műanyag, a kezelt fa és a műszálas textilek égetése során felszabaduló anyagok, pedig vannak olyan települések az országban, ahol csak hulladékkal tudják befűteni otthonukat az emberek - mondta az InfoRádiónak Lenkei Péter természetvédelmi mérnök, a Környezeti Tanácsadó Iroda vezetője.
A Hulladék Munkaszövetség Nulla Hulladék Programjáról is beszámoltak az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC - United Nations on Framework Convention on Climate Change) 2009-es országjelentésében.
2010. nyarán a Humusz Hulladék Munkaszövetség „Eső előtt köpönyeg” címmel rendezte meg rendhagyó, két napos konferenciáját a hulladék keletkezés megelőzéséről. Rendhagyóságát az adta, hogy a mai specializált konferenciákkal szemben nem csak egy tudományág problémáira koncentráltak a szervezők. Az előadók a megelőzés, mint eszköz érthetetlen elhanyagolásának okát kutatták.
Egy új magyar technológiával katalizátoros hőbontással nagy tisztaságú olaj állítható elő újrahasznosításra alkalmatlan műanyaghulladékból - adta hírül a kisalfold.hu. Az így nyert olaj energetikailag hasznosítható.
A környezeti igazságosság kérdéseivel foglalkozó kiadványt adott ki a Védegylet. A szeptemberben megjelent szórólap tömören, de közérthetően foglalja össze a téma legfontosabb kérdéseit, valamint útmutatót nyújt a problémák megoldásához.
„Amikor néhány ember elhatározza, hogy megváltja a világot és ezért létrehoz egy civil szervezetet, még olyan egyszerűnek tűnik minden. Vannak céljaink, van lelkesedés, gyerünk, csináljuk!
Izgalmas kihívás írni valamiről, amiről nincs személyes tapasztalatunk, főleg, ha az a bizonyos valami még nem volt, hanem csak lesz. Ez a helyzet az augusztusra tervezett eperjesi kalákával is. Legyen hát a cikk műfaja riport a kaláka szervezőjével, Tóth Miklóssal. Remélem, az olvasókkal is találkozhatunk augusztus 12-20. között a Mezőgyán melletti tanyán.
Egyre többen alakítjuk életünket a valódi fenntarthatóság elvei szerint. Közösségi gazdálkodással, élőfalvak létrehozásával felelünk a „Hogyan éljünk úgy, hogy ne zsákmányoljuk ki az utánunk jövő generációkat?” kérdésre. Válaszainkat most megoszthattuk egymással a május közepi, kétnapos konferencián.
A modern technika segítségével mára nálunk is lehetővé vált, hogy a háztulajdonosok csak akkor fizessenek a szolgáltatásért, ha valóban elszállították a szemetüket. A szemétszállítás elavult és sok konfliktussal járó átalánydíjas rendszerét hazánkban is a Nyugat-Európában már működő, szolgáltatással arányos díjfizetés válthatja fel.
Miközben az atomszakma már hosszú ideje nyílt és őszinte kommunikáció ígér a nukleáris ügyekben érzékeny közvéleménynek, a tervezett paksi bővítést előkészítő projekt költségeiről nem kíván elszámolni a nyilvánosság előtt. Az Energia Klub szerint ez közérdekű adat, így a jogi utat választotta Pakssal szemben az információk megismerhetőségéért.
Magyarországon ugyan még gyerekcipőben jár, de olykor-olykor felbukkan az építési bontási hulladék, hétköznapi szóhasználattal élve a sitt hasznosítása.
2010 első felében a Consensus Humanus Mediációs Központ közösségi, települési mediációt szervezett Solymáron a helyi bűz, zaj és egyéb környezetvédelmi problémák megoldására.
A sörgyár jelentős eredményeket ért el a víz-és energiagazdálkodás, illetve hulladékgazdálkodás terén 2007-2010 között.
Érvényes megállapodás alapján helyezte el a kivitelező a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal felújításakor keletkezett hulladékot Velencén az önkormányzat tulajdonában és egy piaci szereplő üzemeltetésében lévő területen - közölte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt.
Több mint száz település kommunális hulladékának korszerű kezelését, ártalmatlanítását teszi lehetővé az a regionális lerakó, amelyet augusztus 30-án adtak át a Somogy megyei Kaposmérő külterületén.