A Dél-Alföldön is sokan ismerik, mégis kevesen élnek a szelektív hulladékgyűjtéssel
A Tiszántúlon, az Alföld délkeleti részén élő emberek véleményét kérdezték a szelektív hulladékgyűjtésről, annak működéséről, gazdasági és környezetvédelmi jelentőségéről. A közvélemény-kutatás az emberek hozzáállását, szemléletét is hivatott volt felmérni.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint Dél-Kelet-Alföld lakóinak döntő
többsége: 96 százalék fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtés
ügyét. A válaszadók 45 százaléka úgy gondolja, hogy a szelektív
hulladékgyűjtés környezetvédelmi és gazdasági jelentősége egyaránt
fontos, ám a megkérdezettek szerint a tetteikben nem ilyen egységesek.
Ugyanis, a kutatásban részt vevők 35 százaléka rendszeresen, 43
százaléka alkalmanként használja a rendelkezésére álló
szelektívhulladék-gyűjtési lehetőségeket, 20 százalékban pedig nem élnek
vele, derül ki a Magyar Nemzet Online összefoglalójából.
A Dél-Kelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer
Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) 2006 márciusában
alakult, jelenleg mintegy 90 tagot számlál, ami majdnem 400 ezer embert
jelent. Érdekeltségi területén a keletkező hulladék 10 százalékát
gyűjtik szelektív módszerrel, miközben a tagtelepülések 70 százalékán
biztosított a hulladékok elkülönített tárolásának, hasznosításának ez a
módja. A felmérés szerint a válaszadók 39 százaléka úgy nyilatkozott,
hogy a feltételek biztosítása esetén azonnal átáll szelektív gyűjtésre.
Minden második érintett törekedne erre, ha megfelelő az infrastruktúra
és a feltételrendszer.
A DAREH célja, hogy a területén található bezárt, megfelelő műszaki
védelemmel nem rendelkező lakossági hulladéklerakókat rekultiválja,
valamint korszerű hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásával, az
újrahasznosítást szolgáló szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás
széleskörű elterjesztésével csökkentse a lerakóhelyekre kerülő hulladék
mennyiségét. Jelentős európai uniós forrásokra pályáznak, hogy a
DAREH-tagok a legkedvezőbb feltételek kialakításával tegyenek eleget a
hulladékgazdálkodási feladatokra vonatkozó közszolgáltatási
kötelezettségüknek.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogalkotás azokat a célokat
tűzte ki prioritásként, hogy csökkentse a keletkező hulladék
mennyiségét, veszélyességét, ösztönözze a hulladék minél nagyobb arányú
újrahasznosítását s ennek részeként minimalizálja az ártalmatlanítást. A
válaszadók 13 százaléka szerint érzékelhető a hatóságok törekvése,
ugyanakkor a megkérdezettek fele – mintegy 51 százalék – úgy véli: a
célokkal már találkoztak, de az eredmények még váratnak magukra. Az
érintett településeken élők 26 százaléka szerint a kelleténél lényegesen
kevesebb hangsúlyt kap ez a terület a köztudatban, hat százalék pedig
egyáltalán nem találkozott ezekkel a törekvésekkel.
Forrás: szelektivinfo.hu