Még mindig aggasztja a klímaváltozás az európaiakat
A klímaváltozás az európaiak számára továbbra is kulcskérdés. Vezetőik erre vonatkozó politikai akaratával kapcsolatban azonban egyre szkeptikusabbak – derült ki egy új felmérésből. A kutatást Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban végezték.
A klímaváltozást és a környezetvédelmi törekvéseket egyre inkább elhanyagoló politikai színtér ellenére továbbra is foglalkoztatja ez a kérdéskör az európai polgárokat egy új felmérés szerint, amit a brüsszeli székhelyű Bruegel készített.
A vizsgált országokban – Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban – kevés olyan válaszadó akadt, aki az ember által okozott klímaváltozást tagadta. Ők a válaszadóknak kevesebb mint 10 százalékát tették ki. Azzal kapcsolatban azonban megfigyelhető a változás, milyen cselekvéseket tartanak fontosnak az emberek. Míg korábban a klímaváltozás mérséklése volt hangsúlyos, a legtöbben most már az alkalmazkodási intézkedéseket látják fontosnak. A felmérés készítői szerint ez arra utal, egyre kevesebben bíznak abban, hogy a politikusaik képesek vagy hajlandóak a klímaváltozás hatásainak enyhítését célzó döntéseket hozni.
Bizonytalannak látják a jövőt az európaiak
A felmérés szerint a gazdasági bizonytalanság az, ami fokozza az európaiak bizalmatlanságát, amit a Covid–19 és a növekvő geopolitikai feszültségek is erősítenek. Emiatt attól tartanak, a kormányaik nem lesznek képesek klímaváltozást célzó döntéseket hozni anélkül, hogy az ne rontana még inkább a már egyébként is ingatag gazdasági helyzeten. A felmérés azt is megállapította, az éghajlatváltozással kapcsolatos szkepticizmus nem korlátozódik egyetlen gazdasági osztályra. Széles körben elterjedt mind a pénzügyileg kényelmes egyének, mind a bizonytalan helyzetűek körében.
Ez a gazdasági szorongás szorosan összefügg a politikai elégedetlenséggel. Azok az emberek, akik politikailag marginalizáltnak érzik magukat, még nagyobb valószínűséggel kérdőjelezik meg a klímatörekvések hatékonyságát. A tanulmány azt is megállapította, a szkeptikusok nem korlátozódnak egyetlen gazdasági osztályra – széles körben megtalálhatóak a kényelmes és a bizonytalan anyagi helyzetben lévők körében is – írja a Bruegel.
A felmérés arra is rávilágít, a klímaváltozás elleni fellépés halogatásának több veszélye is van azon túl, hogy a kormányok elveszik az állampolgárok bizalmát. A tétovázás ugyanis teret adhat azoknak a szélsőjobboldali hangoknak, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos tényeket, annak kiváltó okait megkérdőjelezik.
Németország jó példa is lehetett volna, nem lett az
A Bruegel kutatói fókuszcsoportos vizsgálatot is végeztek Németországban, ami megerősítette a politikai bizalom növekvő hiányát. A megkérdezettek túlnyomó többsége aggodalmát fejezte ki a klímaváltozással kapcsolatban. Elmondták azonban azt is, egyre kevésbé bíznak abban, hogy a kormányuk képes megfelelő kompetenciával kezelni a helyzetet. Az országban a 2021-es választások egyik fő témája a klímaváltozás volt. Ennek megfelelően a hatalomra került koalíciós kormány egyik fő céljaként tűzte ki az ezzel kapcsolatos cselekvést. Az idei választások alatt ez a kérdéskör azonban háttérbe szorult.
A Németországban készült kutatás azt mutatja, az embereket továbbra is aggasztja a klímaváltozás. De a megélhetési válság azzal együtt, hogy az embereket azt érzik, romlik a gazdaság, még a magas fizetéssel rendelkező embereket is arra készteti, hogy pesszimistán álljanak a jövőhöz – írják a kutatók.
A Bruegel felméréséhez hasonló következtetésre jutott Martin Kaiser, a Greenpeace klímaszakértője is. Szerinte két tényező rengette meg leginkább a németek bizalmát a koalíciós kormányban, és segítette egyben az idei választási ciklusban a jobboldali pártok ismételt megerősödését. Az egyik okként a koalíciós kormány orosz-ukrán háborús helyzetre adott válaszát, a másikként pedig a klímaköltségvetést ért megszorításokat nevezte meg.
2023 novemberében Németország legfelsőbb bírósága ugyanis kimondta, a kormány a klímavédelemre szánt 60 milliárd eurót nem használhatja fel erre a célra. Ennek a pénznek az eredeti célja a Covid–19 okozta gazdasági nehézségek enyhítése volt, a bíróság döntése értelmében pedig nem is lehet másra felhasználni.
A felmérés összegzésében a kutatók hangsúlyozzák, hogy szerintük az eredmények arra utalnak, tévedés azt gondolni, most épp „minden más” fontosabb az emberek számára a klímaváltozásnál. A döntéshozóknak azt javasolják, a szokásos képviseleti demokrácián túl nyúljanak más módszerekhez is a klímaváltozás elleni harc előrelendítéséért. Lépjenek kapcsolatba például civil szervezetekkel, és használják a deliberáció eszközét is.
Forrás: greenfo.hu
