Az önkéntes jelenlét számomra élmény. Nem mindig csillámporos, vidám, sokszor szomorúság, akár feszültség is lehet ezekben a helyzetekben, de mindenképpen az érzelmi és a kognitív területeinket is megdolgoztató órák ezek, amelyek lenyomata sokáig megmarad bennünk.

Az önkéntesség nem csupán a fogadó fél számára érték, maga az önkéntes is gazdagodik általa, ezekből szeretnék néhány pozitív hatást kiemelni a sok közül, amelyek a mentális egészség és kompetencia fejlesztés szempontjából izgalmasak. Számos kutatás alátámasztotta, hogy az önkéntes feladatvállalás növeli az önbecsülést - az önkéntesek nem csupán a munkájukat, de magukat is értékesnek érzik a segítő tevékenységük által. Ha az önkéntes családja, közösségének tagjai értéknek tekintik a segítségnyújtást, a mások felé való odafordulást, az önkéntes tevékenység segíti ennek az értéknek a megélését. A céljaink, cselekedeteink így kerülnek összhangba az értékeinkkel, amely a harmóniában vagyok önmagammal állapotot, megélést erősítik.

Mentális egészségünkért is teszünk, ha önkénteskedünk. A mentális egészséget negatívan befolyásoló állapotok, mint a depresszió és a szorongás, enyhíthetők – főleg közösségben való - önkéntes munkával. Az önkéntesség erősíti a szociális kapcsolódást, amely alapvető fontosságú a mentális egészség szempontjából. A közös munka során gyakran szerzünk barátokat, hasonló értékrendű emberekkel találkozunk össze, ez az önkéntes-önkéntes kapcsolódás önmagában érzelmi támogatást jelent és az elfogadottság érzését erősíti. Ez a fajta szociális háló segíthet csökkenteni a magány érzését, ami kulcsfontosságú a mentális jólét fenntartásában. Az elszigetelődés - amely életkortól, élethelyzettől függetlenül nagyon sok embertársunkat érinti – oldását tehát hatékonyan segítheti az önkéntes munka.

Az önkéntesség számos kompetenciát is fejleszt, többek között a kommunikációs eszköztárunkat, a problémamegoldó készségeinket, szervezési készségeinket, stb. A különböző tréningek mellett ezt a fajta tapasztalati tanulást (tanulás a helyzetből és tanulás másoktól) különösen értékesnek látom.

Az önkéntesség hosszú távon az életünk több területére is kihathat, sorsformáló lehet: ismerek olyan fiatalt, aki a kötelező 50 órás közösségi szolgálatát hátránnyal élő gyerekek között töltötte, ennek hatására ma szociológiát hallgat egy egyetemen, vagy egy olyan önkéntes történetét, aki a klímaszorongását fordította cselekvésbe, önkéntesként sokat tanulva a fenntarthatóságról, permakultúráról, így termel magának zöldségeket a kertjében.

Az önkéntesség tehát formál minket, nem csupán a segítés jóérzését hagyja maga után - a támogatást nyújtó és fogadó ember egyaránt gyarapodik.

Szerző: Király Mária, pszichológus, a Humusz Szövetség önkéntese

Légy Te is részese ennek a csodálatos élménynek!

Jelentkezz következő, 2025. március 29-én tartott önkéntes képzésünkre az alábbi oldalon keresztül: https://humusz.hu/esemenyek/onkentes-kepzes/32810