Újra tárgyalnak a globális műanyag-egyezményről

Az ENSZ Kormányközi Tárgyalási Bizottságának (INC-5) ötödik ülésének célja egy jogilag kötelező érvényű globális szerződés megkötése volt Busanban, de az országok álláspontja nagyon messze volt egymástól a szerződés alapvető hatályát illetően. Csak abban tudtak megállapodni, hogy a kulcsfontosságú döntéseket elhalasztják az új ülésre, amely az INC 5.2 nevet viseli majd.

A legmegosztóbb kérdések, amelyek megakadályozták a végső megállapodás megkötését Busanban, azok a műanyaggyártás korlátozása, a műanyagtermékek és vegyi anyagok kezelése, valamint a fejlődő országoknak a szerződés végrehajtását segítő finanszírozása voltak.

Több mint 100 ország támogatta azt a szerződéstervezetet, amely a műanyagtermelés globális csökkentésére irányuló célt tűzte volna ki célul, míg az olaj- és petrolkémia-termelő államok által támogatott konkurens javaslat kihagyta a termelés korlátozását.

A műanyagokra Trump másként tekint, mint elődje

Az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével kilépett a párizsi klímamegállapodásból. Washington Trump alatt más országok számára is megvonta az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó programok finanszírozását és vámokat kezdett bevezetni olyan országokkal szemben, mint Kanada és Mexikó.

Az EU jelét adta annak, hogy gyengíti néhány éghajlat-politikai célkitűzését, például több időt ad az autógyártóknak az új kibocsátási célok teljesítésére, enyhíti a fenntarthatósági jelentéstételi követelményeket és kiszélesíti a szén-dioxid-adóra vonatkozó mentességeket.

Az ENSZ éghajlatváltozási tárgyalásainak legutóbbi fordulója Bakuban megmutatta, hogy az együttműködés máris megroppant, mivel bár az országoknak sikerült megállapodniuk egy évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási célról, de azt több ország, például India elutasította.

Forrás: dontwasteit.hu