Hírek téma szerint
2013 júliusában több mint 100 kilométert tettek meg szeméthajókon az úgynevezett Pet Kalózok, és 10.000 palackot szedtek ki a Tisza medréből és ártereiből. Az akcióról három részes tévésorozat is készült Mit visz a víz? címmel, Tóth Zsolt Marcell rendezésében.
Magyarországon nyugodtan lehet csapvizet inni (nem úgy, mint például tőlünk délebbre), mivel ugyanolyan jó minőségű, mint az ásványvíz. A két termék között vannak azonban különbségek, például a fölösleges csomagolás és az ár.
Megdöbbentő számok derültek ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből. Elektromos áram nélkül, kis túlzással, nem is létezhetnénk, és egyre több olyan eszköz vesz körül bennünket, amelyek a hálózatra csatlakoznak. Pedig lenne mód az energiacsökkentésre, csak gyártói szándék kellene hozzá.
Az Interbrand éves rangsorán a mérés 2011-es indulása óta először nem a Toyota végzett az élen, a japán autógyártó csak a második pozíciót kaparintotta meg. Az 50-es lista élén ugyanis a Ford végzett. Az amerikai autógyártót három legnagyobb japán riválisa, a Toyota, a Honda és a Nissan követte a rangsorban, az ötödik helyet pedig a Panasonic szerezte meg - olvasható a W&V oldalán.
Az amerikaiak évente 70 milliárdnál is több műanyag palack vizet vásárolnak, ezzel a mennyiséggel 370-szer körbe tudnánk rakni a Földet.
Hosszú ideje érlelődött a gondolat, hogy a Humusz holdudvarán kívülre tekintve belekukkantunk a lakosság fejébe, hogy lássuk, a nem "bennfentesek" mit gondolnak a civilkeről, rólunk. Néhány kérdéses kérdőívet állítottunk hát össze a civil szervezetekről alkotott vélt, vagy valós információkat feltérképezendő.
Zajlik a tesztüzem, és október elsejével élesben is elindul a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere. A HUNOR komplex hardvereszköz- és szoftver rendszerének üzembeállításához az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség csaknem 900 millió forint európai uniós támogatást nyert. Az LMP szerint "vettünk egy szép gombot egy nem létező kabátra".
Igazi bűvészmutatványra készül a kormány a szemétdíjakkal. Újabb rezsicsökkentést ígér, miközben a
hulladékok veszteséges elszállítására sokszor csak állami kényszer nyomán hajlandók a
vállalkozások. Bár a kormány addig trükközött, hogy már teljesen összezavarta a publikumot, a
megoldás kezd felsejleni.
Akár 1 millió adag készétel is megmarad naponta a magyarországi éttermekben, közkonyhákon, rendezvényeken. A Kossuth Rádió pénteki Trend idők műsorában Cseh Balázzsal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnökével készült interjú a készétel-mentésről.
2016 januárjától Amerika fővárosában az éttermek és kávézók nem használhatnak biológiai úton le nem bomló csomagolóanyagokat, 2018-tól pedig a vendéglátóegységek kizárólag komposztálható vagy újrahasznosítható dobozokat és poharakat vehetnek igénybe az italok és ételek csomagolására.
Léteznek civil szervezetek, melyek sok információval szolgálnak a mindennapi termékeinkről és arról, hogy a vásárlásunkkal milyen vállalati gyakorlatokat támogatunk – de vajon mennyit használunk ezek közül az információk közül, mikor ott állunk a bolt polcai között?
Megérkezett Budapestre az első húsz olyan hulladékgyűjtő jármű, amely a régi járművekhez képest sokkal csendesebben és gyorsabban gyűjti be a kék és sárga fedelű szelektív kukák tartalmát. Az összesen hatvan gázmeghajtású célgép 2,87 milliárd forintba kerül.
Folyamatosan csökken az óceánokban felhalmozódó műanyagszemét, annak ellenére, hogy évente hatalmas mértékben kerül ilyen hulladék a vizekbe. A látszólag örömteli hírnek két magyarázata is lehet egy új tanulmány szerint. Az egyik teória szerint a hulladék anyaga apró, észlelhetetlen részecskékre bomlik, a másik elmélet viszont azt állítja, hogy a szemét az óceán mélyére kerül. A spanyol ökológus kutatók azt mérték fel, hogy mennyi műanyagszemét lebeg az óceán felszínén, valamint megvizsgálták a globális műanyaggyártás helyzetét, és a hulladékká vált műanyagok arányát.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes közleményében az index.hu-n június 2-án közölt Elbaltázták a főváros szemétlerakóját című cikkre reagált. Ebben cáfolta, hogy a Csömörre tervezett hulladéklerakó projektje forrásvesztést okozott a fővárosnak. Közleményében kiemelte, hogy nem teltek be Budapest hulladéklerakói, több évtizedre biztosított a fővárosi hulladékelhelyezés.
A „Túl sok cucc?” országos tárgyiadomány-koordinátori hálózat 2014-es népszerűsítő rendezvényei
Az FM kompenzációt kínál a hulladékgazdálkodást végző cégek veszteségeinek finanszírozására
A CEU fenntarthatósági csapata Logan Strenchock vezetésével kreatív újrahasznosítással kapcsolatos workshopokat szervezett gyerekeknek a tavasz folyamán.
Ez egyszerre több országban is zajlott és készült a workshopokból egy "Guide". Ezzel kapcsolatban lesz egy workshop itt Budapesten, amlyen a többi ország is részt vesz, bemutatnak kreatív foglalkozásokat, valamint a résztvevők kapnak egy-egy példányt a "Guideból".
2013 októberében indított projektben 10 magyar iskola vesz részt. Alapítványunk és az iskolák együttműködési megállapodása szerint az iskolák vállalták – többek között -, hogy helyszínt biztosítanak a 2013/14-es tanév tavaszi félévében egy egynapos Klímanap megszervezéséhez a diákjaik részére. A Klímanapot vagy az iskola, vagy egy, az iskolával szoros együttműködésben lévő társadalmi szervezet szervezte meg. A tíz Klímanap 2014 márciusa és 2014. május 30. között került megrendezésre. A jó szervezésnek köszönhetően a rendezvényeken több mint kétezer diák, tanár és hozzátartozó vett részt.
A sikeres Traffic Snake Game (Közlekedési Kígyó Játék) belgiumi, ausztriai, hollandiai kampánya után Magyarországon is újraindul a következő tanévben. A kampány legalább 18 országban kezdődik el idén. A játék célja az iskolás gyerekek ösztönzése arra, hogy autó helyett inkább gyalog, kerékpárral, vagy közösségi közlekedéssel járjanak az iskolába szüleikkel. Az új projekt partnereinek első találkozója a belgiumi Leuvenben március 27-28-án volt.