Továbbra sem népszerű ötlet egy gumifeldolgozó üzem
Ezer-ezerkétszáz ember jelent meg azon a százhalombattai tüntetésen péntek kora este, amelyet helyi civil szervezetek rendeztek, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy egy befektetői csoport gumihulladék-feldolgozó üzemet létesítsen a városban. A tervekről korábban a Magyar Nemzet mellett az Index írt részletesebben, azt hangsúlyozva, hogy a technológia gazdáján, illetve a beruházás megvalósításán dolgozó OT Industrieson, vagyis a volt Olajterv Zrt-n kívül nem sikerült olyan szakembert találni, aki igazolni tudta volna, amit a beruházók állítottak. Szerintük ugyanis környezetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen, a világon egyedülálló technológia az, amit a százhalombattai hőerőmű egy kihasználatlan területén épülő üzemben használnának, de a hírportálnak nyilatkozók szerint a gyár egyszerű pirolízis üzem, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A mostani tiltakozó akció előtt a százhalombattai DK, illetve a Hulladékkommandó Járőrszolgálat nevű civil szervezet kezdeményezésére négyezernél is több aláírást sikerült összegyűjteni a beruházás ellen. A péntek délutáni tüntetésen dr. Illés Zoltán, a Fidesz volt környezetvédelmi államtitkára is beszédet mondott. Kiemelte, hogy szerinte ezt az üzemet nem csak Százhalombattán, de sehol máshol sem kellene hagyni megépülni. Arra biztatta a városban élőket, hogy akadályozzák minden lehetséges módon az építkezést.
A tüntetésen Szabó Attila (DK), a város környezetvédelmi tanácsnoka vette át azt a petíciót, amit a civilek eredetileg a polgármesternek szerettek volna átnyújtani. Szabó (aki a városvezetés és a képviselő testület tagjai közül egyedül jelent meg a tüntetésen nyilvánosan) beszédében kiemelte: a gumifeldolgozó ügye mutatta meg, hogy a százhalombattaiak kortól, nemtől, politikai hovatartozástól függetlenül összetartoznak.
Az önkormányzati képviselő felolvasta a polgármester által felkért, helyi mérnökökből, vegyészekből, olajiparban és gumifeldolgozásban tapasztalt emberekből álló szakértői csoport véleményét is.
A csoport tagjai (titoktartási nyilatkozat aláírása után) megtekinthették a készülő üzem technikai leírását, illetve a beruházónak további, pontosító kérdéseket tehettek fel. A csoport ma ismertetett véleménye szerint a látott dokumentációkból és a kapott válaszokból az derült ki, hogy sem egészségügyi, sem környezetvédelmi, sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem látják támogathatónak az üzem létesítését.
Fotó:Index/Kolbert András
A részletes szakértői anyag majd csak később lesz elérhető, de az Index információi szerint a dokumentációból egyértelműen kiderült, hogy az eljárás – a beruházó korábbi állításával ellentétben – igenis rendelkezik számottevő (bár határértéken belüli) károsanyag-kibocsátással, és a többször hangoztatott, fenntarthatósági céloknak sem felel meg. Ezzel nagyjából összecseng az a tény, hogy a német tanúsító szervezet honlapján továbbra sincs olyan tanúsítvány, ami igazolná a cég állításait – eleve csak a szlovákiai mintaüzemnek volt ilyenje, de az is lejárt tavaly október végén. A cég akkor lapunknak azt állította, hogy pár napon belül elérhető lesz az új tanúsítvány.
Érdekesség, hogy a beruházó Homatech Zrt. vezérigazgatója, István Gábor nem most először akar olyan hulladékfeldolgozót építeni, amivel kivívja a helyiek haragját. Korábban a mostani üzem technológiájához nagyon hasonlót használó reaktorokkal (melyek leírása néhol meglepően pontosan megegyezik a Homatech által Százhalombattán építeni kívánt reaktoréval), házalt több önkormányzatnál.
Fotó: Index/Kolbert András
Az azóta jogutód nélkül megszűnt, PCP Zöldenergia Zrt. akkor 25 településen akart olyan üzemeket, melyek a műanyaghulladékot folyékony energiahordozóvá alakították volna át, amely a cég állítása szerint vegyipari, kozmetikai alapanyagként, illetve üzemanyagként is hasznosítható lett volna. Azok az üzemek akkor nem épültek meg, bár befektetői oldalon akkor sem volt gond. A százhalombattai üzem építéséhez a Csányi Sándorhoz köthető Bonitás 2000 Kft. és az Exim Bank adja az alapot, a PCP Zöldenergia 2009-es, besült projektjéhez az akkori nyilatkozatok szerint egy „külföldi tőkebefektető” biztosította volna 486 millió eurós költségek nagy részét.
Forrás: http://index.hu
Képek forrása: http://index.hu
