Szatyorválság Mexikóvárosban
A nejlontáskák problematikája nem új keletű. Köztudott, hogy a természetben való lebomlásuk rengeteg időt vesz időbe, akár több száz évet is, a hasznos élettartamuk pedig nem haladja meg a boltból a hazaérkezésig eltelő időszakot. Az új intézkedés célja ezen reklámszatyrok kiiktatása a rendszerből és hogy ezzel napi 3000 tonnával kevesebb hulladék kerüljön a nagyváros és agglomerációja hulladéktelepeire.
A fogyasztói társadalom kultúráját kihasználva néhány eladó és áruház remek lehetőséget talált a többször használatos textilszatyrok arcpirító árakon való értékesítésében. A nejlonhoz szokott vásárlók ugyanis sokszor elfelejtik magukkal vinni otthonról a sajátjukat és egyszerűbb nekik minden alkalommal egy új szatyrot vásárolni. Ez viszont néhány szakember szerint akár alá is áshatja a probléma megoldását: a textilszatyrokhoz felhasznált anyagmennyiség és a gyártási folyamatok ugyanis csak akkor okoznak kevesebb kárt a környezetben, ha minimum száz alkalommal használják őket.
A főváros környezetvédelmi minisztériuma szerint a lakosság 85%-a helyeseli a reklámszatyrok betiltását. Vannak viszont elégedetlenek is, mint minden új intézkedés esetében. A műanyagszektor termelői és forgalmazói is sérelmezik, hogy az új jogszabályok bevezetése jelentős gazdasági veszteségeket okoz, amihez sok ezer ember elbocsátása is társul. A rendelkezések életbe lépése óta eltelt két hét alatt 80%-kal csökkent a nejlon értékesítése, ami miatt a termelés is leállt.
A termelők azt is kifogásolják, hogy nem születtek normák arra nézve, hogy a komposztálható zacskók milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljenek (ugyanis az ilyen zacskók továbbra is forgalomba kerülhetnek), nincs hozzájuk megfelelő nyersanyag, se feldolgozó gép, se olyan szervezet, aki hivatalosan igazolhatná, hogy a táskák valóban komposztálhatók. Ez aztán elindította az illegális és hamis szatyrok forgalomba hozatalát, amikben az azt hirdető feliraton kívül más komposztálható nem nagyon van.
Itt olvashattok bővebben a Humusz állásfoglalásáról a biológialiag lebomló műanyagokról.
A termelők szerint inkább az újrahasznosításra kellene koncentrálni, nem pedig a tiltásra.
Ma viszont az évente szemétre kerülő 7300 millió nejlonzacskó csupán egy százalékát hasznosítják újra, azt is indokolatlan energia- és vízfelhasználás mellett teljesen nyilvánvalóan felesleges dolgok előállítására, mint például egyszer használatos műanyag tartók, amikbe meghámozott zöldségeket vagy gyümölcsöket tesznek, hogy aztán azok elfogyasztása után ismét a szemétben kössenek ki.
A fővárosi kormány képviselői, Claudia Sheinbaum kormányzóval az élen azt hangsúlyozzák, hogy nem a műanyagipar ellen indítottak háborút, hiszen a műanyagok eltörlése jelen körülmények között egyszerűen elképzelhetetlen. Céljuk az egyszer használatos nejlonzacskók kiiktatása, amelyek kb. 15 perc használat után a szeméttelepen, a lefolyókban vagy az óceánokban kötnek ki, ott tanyáznak akár ezer évig és ezzel visszafordíthatatlan károkat okoznak a természetben. Hangsúlyozta azt is, hogy gondolnunk kell a jövő nemzedékekre is és kötelességünk minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy egy élhető bolygót tudjunk hagyni az utódainkra.
Már sokszor szóba került, hogy az ár, amit a természet lerombolásáért fizetünk, néha hatványozottan meghaladja azokat a költségeket, amiket ezen tevékenységek megváltoztatására fordítunk. Remélhetőleg ezt figyelembe véve a kedélyek lecsillapodása után elindul egy folyamat, amely a magánszektor, a kormány és a társadalom között létrejövő egészséges együttműködést fog jelenteni a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összehangolásával.
Forrás: https://greenfo.hu
