Humusz kutatások a megelőzés jegyében
Hogyan járulnak hozzá a helyi pénzek és a szívességkörök a fenntarthatóbb életmódhoz? Pirolízis, elgázosítás, plazma technológia - mit is jelentenek pontosan ezek a fogalmak és miben különböznek a hulladékégetéstől? Mit tehet egy civil szervezet a hulladékmegelőzésért? Hogyan épül be a hulladékmegelőzés alapelve a termelést és fogyasztást meghatározó jogszabályokba? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás pályázatának keretében végzett kutatásainkban.
A Humusz Szövetség elmúlt hónapokban végzett kutatásainak eredényeit február végén mutattuk be az érdeklődőknek az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Ház velencei táborában megrendezett workshopon, mely az I. Nulla Hulladék Országos Találkozó kiegészítő programjaként került megrendezésre. A kutatóműhelyek létrehozásával kettős célt tűztünk ki magunk elé: egyfelől a hulladékprobléma egyes kiemelt okainak részletes vizsgálatát és a megoldás felé vezető utak egynémelyikének feltérképezését, másrészt a felsőoktatási intézmények szakembereinek és hallhatóinak aktív bevonását a kutatásokba. A kutatóműhelyek eredményeként készült munkákat közzétesszük annak reményében, hogy hasznos információkkal tudnak szolgálni más civil szervezetek, helyi közösségek, önkormányzatok, hulladékos területen dolgozó szakemberek számára is.
Alternatív pénz, közösségi pénz, helyi pénz, szabad pénz
A helyi pénz olyan alternatív fizetőeszközt jelent, amely területileg behatárolt (egy településen vagy egy tágabb régióban használatos). Általában nyomtatott pénzjegyek formájában jelenik meg, de létezik csak elektronikusan működő helyi pénz is. Abban különbözik a hivatalos fizetőeszköztől, hogy ezt nem kötelező elfogadni, önkéntes alapon csatlakoznak hozzá a lakosok, és az elfogadó helyek. A kibocsátó lehet önkormányzat, kisvállalkozások közösen, vagy civilek, civilszervezetek. A jelenleg használt pozitív kamattal ellátott forinttól abban is eltér, hogy a helyi pénz kamatmentes vagy negatív kamattal bír. A negatív kamat azt jelenti, hogy az adott pénzjegy rendszeres időközönként veszít az értékéből, azaz például negyedévente 2%-kal kevesebbet ér, amit matricák vásárlásával lehet kiegyenlíteni. A teljes tanulmány innen letölthető.
Szívességbankok
A szívességbank (más néven kalákakör vagy cserekör) lényege az, hogy egy helyi közösség tagjai szívességeket cserélnek egymás között, azaz ingyenmunkákat adnak és kapnak. A rendszer azon az elgondoláson alapszik, hogy mindenki rendelkezik olyan tudással, képességekkel, amelyek segítséget jelenthetnek mások számára. Az egyén által adott és kapott szívességeknek hosszú távon ki kell egyensúlyozniuk egymást, ám nem két ember viszonylatában, hanem a közösség szintjén. Azért nem közvetlen cseréről van szó, mert nehéz olyan embert találni, aki azzal a képességgel rendelkezik, amire szükségem van, és neki is pont az a szolgáltatás vagy termék kell, amit én tudok nyújtani. A teljes tanulmány innen letölthető.
A hulladékmegelőzés elvének érvényesítése a hazai jogalkotásban
A megelőzés elve alapján a legmegfelelőbb környezetvédelmi politika a környezetszennyezés és környezetterhelés keletkezésének a forrásnál történő megelőzését jelenti, és nem azt, hogy az okozott hatásokat utólag próbálják megszüntetni. Az integráció elve pedig azt kívánja meg, hogy egyrészről, a környezetvédelem követelményei beépüljenek valamennyi jogterület szabályozásába, legyen szó akár az adórendszerről, akár az építési jogról. Másrészről pedig azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek (levegő, víz, talaj, természeti elemek stb.) terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem komplex módon, egységesen kell vizsgálni. A teljes tanulmány letölthető innen.
Az új termikus technológiák környezeti hatásai
Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak egyes az új termikus hulladékkezelési technológiák. A pirolízis, elgázosítás, vagy plazma technológiák látszólag a hulladékból energiát, vagy éppen üzemanyagot állítanak elő, zéró vagy minimális emisszió mellett. Az ezekrő szóló tudósítások, és a technológiát népszerűsíteni kívánó műszaki szakemberek azonban a technológiákat csak műszaki szemmel és féloldalasan mutatják be. Éppen ezért szükséges az új technológiák részletes ismertetése, a külföldi tapasztalatok összegyűjtése, és a pozitívumok mellett a negatívumok feltárása is. A teljes tanulmány letölthető innen.
A civil szervezetek szerepe és lehetőségei a helyi hulladékkezelés területén
A környezetvédelem általában véve egy olyan terület, amelyben a civil szervezetek szerepe jelentős. Ez szükséges is, hiszen a környezetvédelmi szempontok nagyon sok szemponttal tudnak ütközni mind az állami, mind a gazdasági szektorban (bár nem feltétlen ez az ütközés). A hulladékkezelés a környezetvédelmen belül is könnyen válik mostohagyermekké: nem olyan látványos, és szerethető például, mint a biodiverzitás védelme, vagy nem olyan egyértelműen progresszív, mint a megújuló energiaforrások használata. Ámde sokkal megfoghatóbb, és sokkal közelebb áll a mindennapi életünkhöz, mert a hulladék már az otthonunkban megjelenik. Az egyik beavatkozási pont is éppen ezért a lakosság, hiszen hiába a jól kialakított struktúra és szabályozás (amelyek az állami és gazdasági szektor szereplőinek feladatai), ha a végfelhasználói hajlandóság hiányzik. Ezért vállalkoztunk arra a feladatra, hogy a Humuszhoz kapcsolódó szervezetek (tagszervezetek és a Nulla Hulladék hálózat tagjai) segítségével feltérképezzük a hulladékkezelés területén is aktív szervezetek tevékenységét, és a helyi szintű beavatkozási lehetőségeket. A teljes tanulmány letölthető innen.
A kutatásokat és a workshopot
a Vidékfejlesztési Minisztérium
2012. évi Zöld Forrás programja támogatta.
