Popcornnal és hamburgerrel érkezik a veszélyes PFAS műanyag
Újabb káros műanyagot hoztak összefüggésbe a gyorsételekkel, és nem kell állandóan zsírtól csöpögő hamburgert enni ahhoz, hogy a szervezetünkbe jussanak. A PFAS ugyanis több százféle csomagolásban és dobozban megtalálható, és az érintett ételek közt vannak például a csomagolt kenyerek, sütemények, a szendvicstartók és a mikrózható pattogatott kukorica.
A PFAS néven ismert perfluoralkil ugyanis vízállóságot biztosít, magyarán azzal teszi kényelmesebbé az életet, hogy nem ázik át a csomagolás a terméktől, nem szivárog ki a kukoricamagokat ízesítő olaj.
A vérében van
Egy friss tanulmányban a PFAS jelenlétét vizsgálták az emberek vérében, több mint 14 ezer ember 2003 és 2014 között felvett vérmintája, az Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) által elvégzett felmérések alapján.
Az adatok szerint az emberek 70 százalékának ott van a vérében a PFAS, és aki valamilyen gyorsételt fogyaszt, annak a vérében a következő 24 órás periódusban jelentősen megnő a műanyag mennyisége.
Ez nem olyan anyag, ami gyorsan kiürül, bizonyos típusai éveken át a szervezetben maradhatnak.
Több ezer kémiai anyag tartozik a PFAS-ok közé, ezek némelyikét az immunrendszer, a vese, a szaporodószervek és a pajzsmirigy problémáival hozták összefüggésbe. Vannak potenciálisan rákot okozó típusai is, amelyek a környezetben 92 év alatt bomlanak le, az emberi testben pedig 2-8 év alatt.
A pattogatott kukorica gyakori fogyasztása esetén négyféle PFAS szintje volt magasabb a vérben, és a kagylók fogyasztása is veszélyes, mert azok a szennyezett vízből nagyon könnyen felveszik, és felhalmozzák a szervezetükben a műanyagokat.
A tudósok vizsgálata alapján azt a tanulságot lehet levonni, hogy aki kerülni szeretné a PFAS-t, az jobban teszi, ha sokat főz otthon, és kerüli a műanyagba csomagolt ételeket, amíg a politikai nyomás és a fogyasztók követelései nem késztetik változásra a csomagolóipart. Dánia már szeptemberben lépett, és a világon elsőként betiltotta a PFAS használatát az ételek csomagolásában.
Szerző: Tóth Balázs
Forrás: index.hu/Wired, NatGeo
