Ne hidd, hogy a mi folyóinkat nem veszélyezteti a műanyaghulladék
A kiskörei vízerőműnél jártunk, hogy kiderítsük, hogyan kerülhet többtonnányi műanyaghulladék a Tiszába. Azelőtt csak képeken láttam hasonlót. A kiskörei duzzasztó környékén uszadékfa és vízi növények lepik el a vizet, közöttük akár több száz kilométert megtett, sértetlen PET-palackokkal - számol be cikkében az index.hu újságírója.
Műanyaghulladék hazai vizeken
Számtalan olyan videó és kép kering az interneten, amin óceáni élőlényeket megsebzett vagy csapdába ejtett a vízbe került műanyaghulladék, legyen szó szívószálról, a sörösdobozokat összefogó csomagolásról vagy a halászok által elhagyott hálóról. Ezek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a vásárlásunkra irányuló egyetlen döntés milyen károkat okozhat az élővilágban. Mivel azonban mi Európa szívében élünk, távol a tengerektől, lelkiismeretfurdalás nélkül dőlünk hátra – erről ugyanis mi nem tehetünk.
Pedig nem kell messze mennünk, hogy szembesüljünk az eldobható műanyag használatán túli életével. A kiskörei duzzasztó évente több ezer köbméter, a Tisza áradásával érkező hulladékot fog fel, aminek nagy részét PET-palackok teszik ki. Idén rekordmennyiségű, 17 ezer négyzetméternyi szeméttel dúsított uszadékfamező torlódott fel, aminek vastagsága a duzzasztó környékén a három métert is eléri. „A kiskörei vízlépcső felvízi oldalán ebben az évben feltorlódott kommunális hulladékkal kevert uszadék mennyisége minden eddiginél nagyobb” – mondta el Láng István, az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgatója.
Öröm az ürömben, hogy a kiskörei vízlépcső megállítja ezt a hatalmas szemétáradatot, és ezzel jelentős szennyeződéstől kíméli meg az alsó folyószakaszokat. Ennek köszönhetően pedig a hulladékot el lehet távolítani a vízből: ez 2015-ben közel 4000 köbméternyi szemetet jelentett, idén a duplájára számítanak.
Hogyan kerül ennyi szemét a folyóba?
A legtöbb szemét Ukrajnából érkezik, ahol az sem ritka, hogy a hulladékot közvetlenül a folyó mellett rakják le, ahonnan aztán egy áradás magával sodorja. „Sajnos Magyarországon is kerül a Tisza árterületébe hulladék, de azért közel sem annyi, mint ami Kárpátalján vagy Románia egyes területein. Az a nagy különbség, hogy a felvízi országokban nem olyan kiépült a hulladékgazdálkodási rendszer, mint Magyarországon. A hulladéklerakók nem olyan állapotúak és minőségűek, mint a magyar EU-kompatibilisek, nagyok sok közülük megtelt. A kárpátaljai vagy az ukrán hulladékgazdálkodás ott tart, ahol a magyar hulladékgazdálkodás 25-30 évvel ezelőtt” – magyarázza Hankó Gergely, a PET Kupa szakmai vezetője és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője. Úgy gondolja, a magyar szakemberek tapasztalataikkal, illetve hulladéklerakók és -válogatók létesítésével segíthetnék az országot. „Nálunk is komoly probléma volt, hogy beteltek a lerakók, hogy nem voltak szigetelve, szennyezték a talajvizet, de ezeket már elzárták a környezettől, és 74 EU-kompatibilis, teljesen elszigetelt és folyamatosan mért lerakó létesült. Ezt kéne Ukrajnában is elérni.”
Persze a szennyezésről nem száz százalékban észak-keleti szomszédunk tehet. Hulladék a magyar részen is kerül a Tiszába. Vannak olyan cégek, amelyek ugyan elkérik a kezelési költséget, de hulladéklerakók helyett a természetben teszik le a szemetet. Sokszor a vendéglátóhelyekben kapható eldobható poharak és evőeszközök is a folyóban végzik, de a vízi sportokból is származik hulladék, ahogy az is előfordul, hogy maguk a helyiek felelősek a szennyezésért. „A Bodrogon azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan lakosok, akik a hulladékot egy zsákba kötik és a folyóba dobják. Ez valószínűleg régi szokás még abból az időből, amikor a hulladék még lebomlott, de most már a nagy része nem bomlik le, rengeteg műanyagot használunk. És akkor még nem beszéltünk a szennyvizekről és az egyéb ipari szennyezésekről” – mesélte Hankó Gergely.
A tiszta Tiszáért
Idén vízügyi vállalati és civil oldal fogott össze, hogy megtisztítsák a Tiszát. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a rakodótér fejlesztésével, a PET Kupa a kitermelt hulladék szelektálásával és újrahasznosításával, a The Coca-Cola Foundation pedig pénzügyi támogatással járult hozzá a projekt sikeréhez. A szemetet önkéntesek és gépek segítségével emelik ki a folyóból, majd feldolgozzák. „A vízlépcsőnél megrekedt szilárd kommunális és szerves hulladék kitermelése az évek során bevált módszerrel, úszó-rakodó munkagéppel történik, az általa megpakolt 200 tonnás uszályt pedig a Jégvirág VII. jégtörőhajó vontatja a KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökségének üzemi (téli) kikötőjébe. A korábbi évek vízminőségi kárelhárítási időszakainak tapasztalatai alapján a becsült felszíni uszadék kitermelése előreláthatólag legalább 4 hónapot vesz igénybe” – tájékoztatott a munkálatokról Láng István.
A PET Kupa hat év alatt 85 hajóval 38 tonna hulladékot termelt ki, 403 szennyezett területet térképezett fel, amiből 50-et meg is tisztított – mindezt 1400 önkéntes bevonásával. A versenyzők újrahasznosított anyagokból, pillepalackokból építenek hajót, és a nyári versenyeken naponta kéttonnányi hulladékot szednek össze. „A PET Kupa célja, hogy hazánk egyik legnagyobb természeti erőforrását megóvjuk és a jövőbeni szennyezéseket megelőzzük. Ennek érdekében a szakmai lépések mellett pár éve szemléletformálásba is kezdtünk, a háromoldalú összefogással pedig minden eddiginél több hulladéktól fogjuk mentesíteni a folyót” – részletezte Hankó Gergely a Kupáról.
A cikk folytatását a divany.hu-n olvashatjátok.
Forrás: divany.hu
Szerző: Fejes Réka
