Már hétfőn elfogadták a koncessziót

A módosító javaslat pontjait 131 illetve 132 igen, 47 illetve 46 nem szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadták el. Támogatták a javaslatot a kormánypárti és független képviselők, nemmel szavazott az ellenzék, a Magyar Szocialista Párt képviselői nagyrészt tartózkodtak.

A 49.§ (1) bekezdése, melyet az Alkotmánybírósági alaptörvénnyel ellentétesnek talált, továbbra is csak azzal a feltétellel teszi lehetővé a saját hulladék kezelését, amennyiben az az ún. intézményi résztevékenység keretében keletkező hulladék és “ha legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni a tevékenységével. mint amilyen a (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek [a koncesszornak] történő átadással elérhető lenne.”

Jelentősen kibővült ez a passzus és jelentősen részletesebb, melynek mintegy 2,5 oldalas lett az előterjesztői indoklása is, ebben többek között szerepel:

Az új koncessziós modellben az említett közérdek miatt kerül sor a hulladékbirtokosok választási lehetőségének korlátozására is. Ez a korlátozás képes garantálni, hogy a hulladék olyan személynek kerüljön átadásra, amely nemcsak a saját profitja maximalizálásában érdekelt, de a tagállami célszámok teljesítésében is, azaz, hogy a közegészségügyi és környezetvédelmi célok érvényre jussanak.

A koncesssziós tevékenység hatálya alá kerülő hulladékáramok kiválasztását a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő EU irányelvekben meghatározott, az egyes hulladékok újrahasználatra történő előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékek, valamint egyéb hulladékgazdálkodási kötelezettségek (pl. az egyszer használatos műanyagok használatának korlátozásához kapcsolódó előírások) indokolják.

Ezek a kötelezettségek érintik

• a települési hulladékok körét – ennek esetében a kötelezettség a teljes települési hulladékáramra vonatkozik, nem kerül megkülönböztetésre, hogy az a természetes személy vagy a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál keletkezik-e-,
• a kiterjesztett gyártói felelősségi szabályozás hatálya alá tartozó hulladékok legjelentősebb hulladékáramait,
• a környezetvédelmi termékdíjköteles termékek legtöbb hulladékkategóriáját, valamint
• a visszaváltási rendszer hatálya alá kerülő hulladékokat is.

Az új szabályozás egy össztársadalmi felelősségvállaláson alapuló, a környezeti terhelést minimalizáló, egységes és hatékony szabályozási modellen alapul. E körben érdemes utalni arra is, hogy ha egy cégnél tiszta papír vagy alumínium keletkezik a gyártás melléktermékeként, jogosult arra, hogy ezt mellékterméknek minősítteti és így értékesíti. Ha értékesítéssel nem foglalkozik, és hulladékként akar megválni az anyagól, akkor nem lehet a tulajdonhoz való jog indokolatlan korlátozásának tekinteni, ha a hulladékszállítást az állam megszervezi a fentebb ismertetett közérdek biztosítása érdekében.

A törvény az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére megfelelő kompenzációt biztosít a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékok tekintetében, amelyet a koncessziós társaság, illetve – ha nincs koncessziós szerződés hatályban, vagy ha van koncessziós szerződés hatályban, de a Ht. 53/D. § (4) bekezdésében foglalt eset áll elő – az állam által kijelölt jogi személy fizet meg az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek számára. Az értékkel rendelkező hulladék átadását és az érte megállapított kompenzációt az érintettek kötelesek szerződésben rögzíteni. A kompenzációt tehát a felek elsődlegesen közösen és a hulladék átadásáról szóló szerződésben állapítják meg. Ha a felek nem tudnak megállapodni, a Hivatalhoz [a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal] fordulnak, és a Hivatal állapítja meg a hulladékért fizetendő kompenzáció mértékét.

Ha a szerződés a kompenzáció összegére vonatkozó megállapodás hiánya miatt nem jön létre, és a hulladék értékkel rendelkezik, akkor a Hivatal hatósági döntésével meghatározza a hulladék átadására tekintettel a kompenzáció összegét és annak megfizetése szabályait. Annak érdekében, hogy a Hivatal ezekben a kérdésekben megalapozott döntést tudjon hozni, az ajánlat egyes tartalmi elemeinek ismerete szükséges, ezért a szerződéstervezetet – az eljárás lefolytatásának gyorsítása és egyszerűsítése érdekében – írásban javasolt rögzíteni.

A koncessziós rendszerrel kapcsolatos átmeneti rendelkezések célja a felkészülés biztosítása a rendszer valamennyi szereplőjének a koncessziós rendszer 2023. július l-jei zökkenőmentes indulásához. E körben a koncessziós rendszer indulásakor szükséges biztosítani azon gazdálkodó szervezetek esetében is egy egyszeri kompenzációt, akik a koncessziós rendszer 2023. július l-jei indulását megelőzően joggal feltételezhették, hogy az értékkel bíró hulladékukért fizetni fog a hulladék átvevője (gyűjtő, kereskedő, hasznosító). A koncessziós rendszer indulását követően a 2023. június 30-án még a birtokukban álló hulladékot kötelesek lesznek átadni a koncesszomak, ezért ebben az esetben részükre is meg kell határozni a kompenzáció nyújtásának kötelezettségét.

A korábbi tervezethez képest elfogadott módosítások itt, aláhúzottan olvashatóak.

forrás: dontwasteit.hu