Glasgow, mint a körforgásos gazdaság úttörője

Az elemzés arra keresi a választ, hogy hogyan célszerű elkezdeni egy település gazdaságának körforgásossá alakítását. A dokumentum szerint Glasgow városa elkötelezett amellett, hogy gazdaságát zöldebbé, fenntarthatóbbá, a felmerülő kihívásokkal szemben ellenállóbbá tegye; mindezt észszerű, intelligens megoldások alkalmazásával.

A közös projekt során a Glasgow Chamber of Commerce azonosította azokat a területeket, ahol a körforgásos megoldásokat alkalmazni lehet, illetve megállapította, hogy hogyan támogathatja a helyi kereskedelmet és lendítheti elő a körforgásos gazdaság kialakulását.

A projektet „Circle City Scan”-nek nevezték el, amely tartalmazza Glasgow „körforgásos gazdaságú településsé” alakításának módját.

A projekt megvalósításának négy munkafázisát különítették el, amelyek a következők:

1. Az első fázisban a helyi lehetőségek, illetve a szektorokon belüli politikai hajlandóság és gazdasági mutatók feltérképezése során három gazdasági kulcsszektort neveztek meg (oktatás, gyártás és egészségügy). Ezek együttesen több, mint 117 500 munkahelyet és Glasgow gazdasági termelésének több mint egynegyedét adják.

2. A második fázis az egyes gazdasági ágazatokhoz kapcsolódó (bemenő/kimenő) anyagáramlás feltérképezését jelentette, amely során megállapították az ágazatokhoz kapcsolódó környezeti hatásokat is. Ez alapján a gyártást – azon belül is az élelmiszeripart – nevezték meg, mint a körforgásos gazdaság módszereinek alkalmazásával a potenciálisan legnagyobb előnyre szert tevő iparágat. Ez az iparág szorosan kapcsolódik a privát kereskedelmi szektorhoz, és nagyjából 329.7 millió brit fontnyi gazdasági értékkel rendelkezik.

3. Következő lépésként megkeresték a megvalósítható stratégiákat, innovációkat.

Az élelmiszeripar három különböző alágazatán belül (pékáruk gyártása, hal- és hústermékek előállítása, illetve alkoholos italok gyártása) kilenc potenciális stratégia felvázolására került sor, amelyet az érintettekkel való egyeztetés után négy konkrét stratégiára csökkentettek. A végső négy projekt a következő lett:

• Hővisszanyerés a pékségekben: A pékségekben működő kemencék hőjét hőcserélők alkalmazásával visszanyerik, és átirányítják a bojlerekhez, ezzel megtakarítva a pékáruk előállításához jelenleg felhasznált energia 15-30%-át.

• Akvapónia: A haltenyésztést talaj nélküli növénytermesztéssel kombináló technológia során a tradicionális mezőgazdasági módszerekhez viszonyítva 90%-os vízmegtakarítás érhető el.

• „Kenyérből sör”: A kenyérgyártás során keletkezett maradékok, illetve a megmaradt pékáru nyersanyagként való hasznosítása a sörgyártás során, amely a felhasznált nyersanyagok mellett az élelmiszer-hulladék mennyiségét is csökkenti.

• „Sörből kenyér”: A sörfőzés során melléktermékként keletkezett gabonamaradék felhasználható a kenyérgabona majd' felének helyettesítésére.

A fent említett példákat a megvalósítás megkönnyítése érdekében máshol már megvalósult mintaprojektek leírásával egészítették ki, az anyagáramokat ábrák segítségével vázolták fel.

4. A City Circle Scan elkészülte utáni, utolsó fázisban a cél a felvázolt mintaprojektek megvalósítása. Ezek a jövőben útjelzőül szolgálhatnak majd a körforgásos gazdasági stratégiák gyakorlati megvalósításához (akár különböző méretekben is), illetve megmutatják, hogy a vállalkozások és Glasgow lakosainak életében milyen pozitív változásokat hozott a körforgásos gazdaság elvén alapuló gyakorlatok bevezetése.

A tanulmány angol nyelven ingyenesen elérhető itt.

Az összefoglalót fordította: Pataki Viktória