Győr város közgyűlése nemrég úgy döntött, hogy Sashegyre regionális hulladékelbánó művet telepít. Az ?elbánó mű? csúnya szó, de nem mi, hanem a létesítmény reménybeni üzemeltetője (KOMSZOL Rt.) találta ki, feltehetően azért, hogy amíg lehet titkolja valós beruházási szándékot. Csak a bírósági eljárásban derült ki, hogy valójában egy komplex hulladéválogató-kezelő-lerakó készülődik, amely később helyet adna egy nagykapacitású égetőnek is.
A múlt hónapban hirtelen felbukkantak Érd területén kicsiny kis szigetek. Egy sziget születése mindig örömteli hír, de ezúttal egyszerre 18 db született. Tervek szerint összesen 25 ponton lesznek majd a városban, a fennmaradó helyekről azonban még nem született döntés, de idővel mind megtalálja végleges helyét.
Hulladékpapírból környezetkímélő virágtartó edény gyártására üzemet létesít a Sragner & Sragner Kft. a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség feladat-és hatásköreiben 2010. január elsejét követően változások történtek.
A Székelyudvarhelyen kidobott karácsonyfákat a szemétszállító cég a cekendi szeméttelepre szállítja, ahol komposztálják, és talajjavítóként hasznosítható, természetes trágyát készítenek belõle.
Csór és Várpalota a HuMuSz segítségével részt vesz a Nulla Hulladék Programban. A községben és a városban ugyanaz a cél: a hulladék mennyiségének érdemi csökkentése, és a lakosság érzékenységének növelése a témában. Összefoglalónkban bemutatjuk az eddigi eredményeket.
A HuMuSz műhelymunkát rendezett az italcsomagolásokkal kapcsolatos életciklus-elemzésekről (LCA*). A KvVM ugyanis a termékdíjas egyeztető folyamat során megrendelt egy ilyen tanulmányt az italcsomagolások gyártásáról, begyűjtési és feldolgozási módjairól. A vizsgálatot minden érdekcsoport örömmel fogadta. A tanulmány elkészült, de csak a bizottsági munka utolsó napján láthattuk egy prezentáció formájában, a háttértanulmány pedig azóta sem tették közzé. Nem volt róla érdemi vita, és ami nagyobb baj, egyáltalán nem vették figyelembe a vizsgálat tanulságait a termékdíj törvény módosításakor.
Több szempontból is érdekesek és jelentősek a tapasztalataid. A Copenhagen Resource Institute szenior tanácsadójaként közvetlen rálátásod van az európai hulladékkezelés kérdésére, Dániában élve pedig személyesen éled meg a külföldi gyakorlatot. Hogy látod, mi a helyzet a fenntartható fogyasztással a dánoknál?
Tavaly jól szolgáltak bennünket, fogyasztókat a legnagyobb kereskedőláncok. Egymással versengve keresték kegyeinket, hogy miután a pohár – vagy inkább PET-palack, aludoboz –fenekére nézve befejeztük fogyasztásunkat, a hulladékunkról is gondoskodjanak. Az italcsomagolási hulladék visszavételével úgy tűnik a fogyasztó jár jól, hiszen pénzt kap a szemetéért, a kereskedő pedig szolgáltatásával újabb tanúbizonyságot tesz környezettudatosságáról. És tényleg. Van abban valami pozitívum, hogy akcióikkal ráirányították a figyelmünket a hulladékunkra, és arra, hogy annak is van értéke. A visszavétel pedig kétségtelenül segíti azt a közérdekű zöld törekvést, hogy minél kevesebb hulladék kössön ki a lerakókban és az égetőkben. Le a kalappal, hogy egy új, és értelmes piaci rést találtak.