Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elbánó mű

Győr és térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer
Év: 
2003
Szám: 
Nyár
Szerző: 
dr. Kalas György (REFLEX Környezetvédő Egyesület)

Győr város közgyűlése nemrég úgy döntött, hogy Sashegyre regionális hulladékelbánó művet telepít. Az ?elbánó mű? csúnya szó, de nem mi, hanem a létesítmény reménybeni üzemeltetője (KOMSZOL Rt.) találta ki, feltehetően azért, hogy amíg lehet titkolja valós beruházási szándékot. Csak a bírósági eljárásban derült ki, hogy valójában egy komplex hulladéválogató-kezelő-lerakó készülődik, amely később helyet adna egy nagykapacitású égetőnek is.

A gombhoz persze kell valami kabát is, ezért aztán a létesítmény köré  hogy az EU felé eladható legyen  fölépítették a Győr és térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer fedőnevű projektet. A rendszernek ugyan nincs sok köze a modern hulladékgazdálkodáshoz, és az érintett települések egyikének sincs hulladékgazdálkodási terve, de ezt most hagyjuk. Lényeg, hogy a mű egy mesterségesen kreált térség 130 településének évi egymillió (l.000.000) köbméter hulladékát fogadná be. 30 éven keresztül.

A környezetvédők az ilyen grandiózus beruházásokat általában nem szeretik, a kommunális szemétégetőket határozottan ellenzik  azt viszont végképp utálják, mikor az érintett lakosságot hülyének nézik. Így van ezzel a lakosság is, nagyjából ez köszön vissza a hulladékkezelő létesítményeket sorra elutasító népszavazásokban.

Az tiszta sor, hogy Győrnek új lerakóra van szüksége, hiszen a jelenlegi szemétdomb alatt szigetelés nincs, van viszont jó magas talajvízszint. A lerakó ráadásul hamarosan betelik. Na de akkor  kérdem én - ki a felelős azért, hogy a folyamatosan terjeszkedő KOMSZOL Rt. ma már 77 település szemetét hordhatja ide, Győr szűkös kapacitású, műszaki védelem nélküli lerakójába?

77 település helyett 133  a Pápai úti ramaty helyett a Sashegyi monstrum, évi százezer kilométernyi szemétfuvarozással. Ez lenne a megoldás? Csak azért, hogy meglegyen az a szemétmennyiség, amely lehetővé teszi EU pénzek bevonását és egy égető megépítését? És a környezet érdeke? És a lakosságé? Vagy komolyan gondolják, hogy a lakosság majd lelkesedni fog a város szélétől 600 méterre, a hétvégi üdülőtelkek karéjába belerondított  hulladékelbánó műért? Nem valószínű. Ők kisebb méretekben gondolkodnak és a lakóterületektől távolabbi telepítésben. Az égetőkből pedig elegük van!

A dolog persze kétesélyes. Az egyik oldalon ott a demokrácia elvárása, a lakosság beleszólási jogának biztosítása. A sashegyi beruházás és maga a Hulladékgazdálkodási Rendszer egyaránt az Aarhusi Egyezmény (2001. évi LXXXI. törvény) hatálya alá tartozik, így ennek megfelelően kell szervezni azok társadalmi nyilvánosságát is. Vagyis a lakosságot kötelező bevonni a döntési folyamatba, mégpedig a folyamat korai fázisában, amikor az összes választási lehetőség nyitott és hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg (6. cikk 4. pont). Amikor még van alternatíva.

A másik oldalon viszont ott a hatalom érdeke: a döntés gyors, frappáns szakmai levezénylése  és ebben számukra a laikus lakosságnak és hőzöngő környezetvédőknek nincs helye. Számukra az alternatíva nem demokrácia, hanem felesleges gatyázás. Cél  mint Sashegy esetében is  a lakosság kész tények elé állítása (a területet már megvettük, 100 milliót már beleöltünk az előkészületekbe, elesünk a többmilliárdos tutti EU-s támogatás lehetőségétől stb, stb.). Itt lesz és kész. Aarhust-t úgy se kéri számon senki, a lakossági támogatás pedig kamu közvélemény kutatásokkal utólag kimutatható, kellő mennyiségű újságcikkel letudható. Így gondolják biztos.

A győr-sashegyi beruházást tehát a 32 önkormányzati képviselő megszavazta, a milliók jól célzott irányba meglódultak, dolog  úgy tetszik  sínen van. A lakosság ugyan abban a reményben választotta meg képviselői, hogy az ő érdekeiket képviselje- de egyik sem kérdezte meg lakókörzetét. Mert minek? Mintha a képviselők mindegyike hulladékgazdálkodási szakember lenne, holott nem értenek sokkal többet a témához, mint a leszólt laikusok. A szakemberek által eléjük tett (gondosan szelektált) előterjesztést vagy volt idejük elolvasni, vagy nem  vagy megértették vagy nem - vagy volt véleményük, vagy nem. De ha volt is, akkor sem biztos, hogy nem a pártfegyelem elvárásai szerint nyomkodják a gombot.

Nekik fel sem tűnik, (nekem igen), hogy a projekt előkészítésének módja, szakmai-szakértői háttere, a helyszín kiválasztás mennyire hasonlít a győr-bácsai hulladékégető telepítéséhez. Ahol az embereket szintén nullának nézték, ahol az elbánó mű immáron 15 éve jelent állandó konfliktust a lakosság és az üzemeltető között.

Az előzetes tanulmány szerint egyébként a leendő sashegyi létesítmény tájra, tájképre gyakorolt hatása pozitívnak ítélhető - az érintett terület levegőkörnyezete számottevő terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik, táj- és természetvédelmi szempontból érdektelen. Az egyébként is jelentéktelen  állatvilág a környező területre át tud vándorolni.

Na jó, de mi lesz az egyébként is jelentéktelen embervilággal?

***

Győr város Polgármesteri Hivatala Városépítési Iroda

Tisztelt Cím!

A Győr-Sashegy térségében tervezett új hulladékkezelő létesítmények előkészítésével kapcsolatos 2003-223 sz. rendezési tervmódosításra április 27-én tett észrevételünket az alábbiakkal egészítjük ki:

A mai napon szakembereinkkel helyszíni bejárást tartottunk a rendezési tervvel érintett területen és azt a véleményt alakítottuk ki, hogy az nem alkalmas az oda telepíteni tervezett létesítmények és technológia fogadására. Győr és vonzáskörzete szelektálás utáni kommunális hulladékának elhelyezéséhez - az eredeti szándéknak megfelelően- egy kisebb kapacitású lerakót kell kialakítani, égetési technológia nélkül.

Ennek kialakításához - a várható környezeti hatások csökkentése és a lakosság életminősége érdekében- a térségben egy másik, lakó- és zártkerti területektől távolabbi helyszínt kell keresni.

Tisztelettel:
Bödecs Barnabás, a HuMuSz elnöke

***

Tanulságos a Nyugat-Pannon Régió weboldalán megjelent cikk a fentiekkel kapcsolatban (részlet):

Térségi hulladéklerakó Győrött

Bezárják a környezetkárosító szeméttelepeket

Győr újkori történetének legnagyobb értékű beruházása lesz a regionális hulladéklerakó létesítése. A rendszer teljes kiépítése több milliárd forintba kerül, de a pályázat után a beruházás tíz százalékát az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk, s a költségek kilencven százalékát fele-fele arányban a központi költségvetés és az Európai Unió állja. Győr vezetői és a környezetvédelmi szakemberek már több mint húsz éve kiszámították, hogy legfeljebb 2010-ig lesz használható a Pápai úti telep. A város körzetében több helyszínt is megvizsgáltak, hogy kiválasszák a legalkalmasabb területet az új lerakó létesítésére. A geológiai elemzések, a talajszerkezet és a talajvíz mozgásának jellemzői alapján Sashegyen a valamikori agyagbánya helyét találták erre a legalkalmasabbnak. A hatástanulmányok, a környezetvédelmi vizsgálatok alapján az önkormányzat elvégeztette a tervezést. A fő szempont az volt, hogy a hulladékkezelő ne szennyezze a talajt, a talajvizet és a levegőt, illetve hogy ne érezzék a telep bűzét az onnan majdnem egy kilométerre lévő lakásokban élők.

(...) a környezetvédelmi céloknak megfelelően és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével tervezték a győri regionális hulladékgazdálkodási rendszert, amelyhez nemrég 112 települési önkormányzat csatlakozott.

A regionális rendszerhez csatlakozott településeken az eddigi egy kukaedényes gyűjtés helyett bevezetik a kétkannás rendszert, vagyis külön gyűjtik a komposztálható hulladékot a lerakóhelyre kerülő anyagoktól. A szállítás hatékonyságának javítása érdekében a szelektíven gyűjtött csomagolóanyagokat, a lomot, a komposztálható hulladékot a somlójenői, a dudari és a téti átrakóállomásokon tömörítik, s ezekről az őrzött telepekről szállítják az újrahasznosítókhoz. A válogatás és a tömörítés eredményeként a jelenleginél sokkal kevesebb hulladék kerül a telep lerakóiba.

Tavaly a térségben nyolcszáz-ezer köbméter hulladékot szállítottak a szeméttelepekre, az épülő rendszerben a válogatás és a tömörítés után ennek mintegy kétharmadát kell a végleges lerakóban elhelyezni. A Győr-Sashegyen megépülő hulladékkezelő mű évi egymillió köbméter nem veszélyes hulladék fogadására, tömörített állapotban való lerakására lesz képes, ezenfelül évente ötvenezer köbméter építési törmelék újrahasznosítását és lerakását oldják meg. A regionális hulladéklerakó évente százezer köbméter veszélyes hulladék gyűjtését, az olajos hulladékok biológiai ártalmatlanítás utáni lerakását, az aszfalthulladék újrahasznosítását is megoldja.