Tudomány

Befektetési megállapodást kötött egymással a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Munch, az Ételmentő társadalmi vállalkozás.

A kormány a hulladékgazdálkodásra, leginkább a hulladéklerakás csökkentésére is költene az Európai Unió új pénzügyi alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországra érkező több mint 6 ezer milliárd forintból.

Február közepén megkezdte a lomtalanítást az ország legnagyobb hulladékgazdálkodási közszolgáltatója, az FKF Zrt. Február 14-én Csepelen kezdődött a szezon, amit a Belváros-Lipótváros, az I. követett, majd a XV. kerület jön.

„Gyerekeinket nem merjük az udvarra kiengedni, mert a szúrós, erős szagtól még mi, felnőttek is van, hogy rosszul leszünk. Félünk a hosszú távú egészségkárosító hatástól” - így foglalja össze egy érintett azt, hogy miért küzdenek évek óta a Csömör és Kistarcsa között terjedő orrfacsaró bűz ellen a környékbeliek.

Kedden, online sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület, vagy rövidebb nevén a HuPCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fóruma.

Újabb fejezetéhez érkezett folyóvizeink hulladékhelyzetének feltérképezése. A Tiszai PET Kupa kutatás-fejlesztési programjának részeként, most három olyan GPS jeladóval felszerelt műanyag palackot indítanak útjukra a szakemberek, amelyek valós idejű adatokat közvetítenekés térképen mutatják, hogy éppen merre járnak a palackok. 

Súlyosan veszélyezteti a mangrove erdőket a folyókból érkező műanyaghulladék egy új tanulmány szerint.

A mangrovék 54 százaléka 20 kilométeres távolságban van olyan folyótól, amely évente több mint egy tonna műanyagszemetet juttat az óceánba – olvasható a Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban megjelent jelentésben.

Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben, a WWF Magyarország és Budapest Bank közös kutatása alapján elmondható, hogy a magyarok környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt. Habár a lakosság körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket, fontos, hogy mindannyian tudatosítsuk azt, a felmerülő környezetvédelmi kihívásokat csak úgy küzdhetjük le, ha a döntéseinkkel segítjük a közösségi és a fenntarthatósági céljaink megvalósítását.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss jelentése alapján hiába az emberek növekvő klíma- és környezettudatossága, még mindig túl sok műanyagot állít elő és használ el a társadalom.