A hulladékokra is jutna az uniós válságpénzből?

A mintegy fele részben vissza nem térítendő támogatás, fele részben kedvezményes hitel 37%-t klímapolitikai célokra kell fordítani, a pénz elkötésének hazai tervében egyike a kilenc pontnak a körforgásos gazdaság. A terv – amely a környezetvédelmi hatóságokat és a közszolgáltatókat is kritikával illeti – az uniós eljárásrendnek köszönhetően véleményezhető, a kormány pályázati oldalán.

A pénzkeretet az Unió arra szánja, hogy a válság után a közösség rugalmasabb és ellenállóbb legyen. Ez a cél a magyar kormányhatározatban annyiban módosul, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljön. A forrásokat 5 éven belül megvalósuló projektre lehet költeni és 2022 végéig a 70%-t, 2023-ig a maradék 30%-t is le kell kötni.

A terv a közzétett 13 oldalas ismertető szerint olyan intézkedésere költené a forrásokat, mint

– a hulladék lerakásának és elégetésének pénzbeli ellenösztönzése és korlátozása,

– a szelektív gyűjtés és az ételadományozás ösztönzése,

– a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek javítása,

– a hulladékról szóló vállalati jelentések ösztönzése,

– a hulladékképződés megelőzését szolgáló és újrahasználatra előkészítő technológiák támogatása.

Mindehhez pedig

– a hatóságokat segítő koordinációs rendszer,

– a lakosságot célzó szemléletformáló kampányok és edukatív tevékenységek és

– a felek közötti együttműködés társulnának.

Utóbbira már a terv benyújtásáig hátralévő 10 hétben is szükség lenne, az Unió előírásai szerint “a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil és társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel” konzultálni kellene és be kell mutatni, hogy “az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg”.

A közzétett ismertetőből, talán terjedelme okán sem derül ki, hogy mit értene a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek javításán. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben köztudottan leginkább szervezeti átalakításra lenne égetően szükség: a lassú és nehézkes, nem átlátható állami közvetítő szervezet helyett – a nem termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok közvetítéséhez hasonlóan – az érintettek által létrehozott, a gyártók befizetéseit a hulladékkezelésre fordító finanszírozás kellene. Kérdés, egy ilyen szervezeti átalakulás egyáltalán miért igényelne pénzforrást, és ha igen, miért uniósat. Bár tény, az uniós célt szolgálná, a rugalmasság csak növekedhet.

A dokumentum szerint a szükséges kezelő (előkezelő, hasznosító) kapacitások kiépítésére is jutna. Az illegális hulladéklerakók egyszeri felszámolására is – bár az nem ellenállóképességet vagy a rugalmasságot javítja – és kérdés, hogy a most zajló kampányon túl, vagy az már annak része. “Az illegális hulladéklerakók egyszeri felszámolása azért fontos, mert a jelenlegi szankciórendszer nem tudja kezelni a problémát (gyakori a jogsértő magatartás, de alacsony a szankcionálási arány)”.

“A lakosok csak nehezen és költségesen tudják használt eszközeiket leadni, illetve külföldről is sok hulladék kerül Magyarországra.” Kérdés, utóbbi miért releváns a fejlesztési pénzek felhasználása szempontjából. Egyébiránt pedig hasznosításra jön, mást a hazai szigorú szabályozás jóformán teljesen ki is zár.

A körforgásos gazdaságnál leginkább csak annak jelentőségét ismerteti a tájékoztató, a Magyar Természetvédők Szövetsége véleményében nehezményezi is, hogy a körforgásos gazdaság a hulladék- és szennyvízkezelésre szűkül. A kevés konkrét intézkedésént szerepel, hogy “előre mozdulást jelentene még a megosztásos gazdasági modell elterjedése is, ahol a hibás termékek a hulladékrendszer helyett a bérbeadóhoz kerülnének.” Az újrahasználat fontosságának felismerése – 12 évvel a hulladékhierarchiát szavakba is öntő Hulladék Keretirányelv után – üdvözlendő, az azonban hibás termékek bérbeadásával biztosan nem fog fokozódni.

forrás: dontwasteit.hu