A 11 éves fiú hétvégenként szemetet horgászik

Egy 11 éves, Párizsban élő fiú minden hétvégén fémhulladékot halászik a Szajnából.
Egy 11 éves, Párizsban élő fiú minden hétvégén fémhulladékot halászik a Szajnából.
A Népszavának maga a cég is megerősítette, hogy elindul a 35 éves koncesszióért zajló küzdelemben.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Jurecska Laura írása.
Mit kezdjünk a használt gumiabroncsokkal? Hány élete van ennek az anyagnak? Veszélyes? Ártalmatlan? És ha ártalmatlan, miért nem lehet belőle intézmények sokaságában kerékpártároló vagy virágtartó? Ha pedig az újrahasznosításának mégis megvannak a bevált formái, miért kerül még mindig sok abroncs az erdőkbe, illegális hulladékként? Ezekről is beszélgettünk Morenth Péterrel, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnökével.
Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!
80 tonna hulladék összegyűjtésével zárult az a háromoldalú összefogás, amelyet a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a The Coca-Cola Foundation – a Coca-Cola globális alapítványa – indított útjára két évvel ezelőtt. A Hulladékmentes Tisza program azonban a rövidtávú hulladékgyűjtésen túl sokkal többet adott a Tiszának és a résztvevőknek: a hulladéktérképezéshez elindult a GPS alapú nyomkövetés, kiépült az első Kiskörei Folyómentő Központ és a műanyag hasznos másodnyersanyagként a Plasztikkajak prototípusaiban öltött különleges formát. A sikerekkel a program kiérdemelte a folytatást.
Egyelőre finoman szólva kusza a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének hulladékhasznosításra vonatkozó végrehajtása.
Elég pusztán egyetlen napot végigkövetni, hogy lássuk, 24 óra leforgása alatt milyen mennyiségű hulladék halmozódik fel körülöttünk jól bevált szokások és egyszerű rutinmozdulatok nyomán. Mivel mára már tényleg számos lehetőség mutatkozik a minden nap használatos, ámde kevésbé tudatos eszközök környezettudatos kiváltására, ezért 4 nagyobb kategória mentén végigvettük, milyen lehetőségeink vannak, amelyekkel tevékenyen tehetünk a környezettudatosabb hétköznapokért.
Befektetési megállapodást kötött egymással a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Munch, az Ételmentő társadalmi vállalkozás.
A kormány a hulladékgazdálkodásra, leginkább a hulladéklerakás csökkentésére is költene az Európai Unió új pénzügyi alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországra érkező több mint 6 ezer milliárd forintból.