Tudomány

Idén, sok év után először, nem a tavalyinál (júl. 29.) korábban, hanem több mint 3 héttel később, augusztus 22-én lesz a „Ökológiai Túllövés Napja” (Earth Overshoot Day).

Ahogy globálisan egyre lendületesebben nő az üzembe helyezett napelem panelek száma, a világnak hamarosan szembe kell néznie egy korábban szinte ismeretlen problémával. A leszerelt panelek ugyanis jelentős mennyiségű hulladékot képeznek, aminek az elhelyezése egyelőre megoldatlan kérdés.

Az eddigi kezdeményezések nem értek túl sokat és a jelenlegi, valamint a tervezett szabályozásokkal is csak hét százalékkal lenne kevesebb a műanyaghulladék a vizekben.

Hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Ezt állapította meg a Pannon Egyetem egy nemzetközi konzorcium élén végzett kutatási eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban most megjelent tanulmánya.

Még 2015-ben, 5000 négyzetméteren, 13 üzlettel nyílt meg Svédországban, Stockholmtól egy órányi vonatútra a ReTuna nevű áruház, aminek érdekessége, hogy csak használt dolgokat lehet benne vásárolni. Most viszont bekerültek a Guinness Rekordok könyvébe is, mint a  világ első ilyen jellegű  bevásárlóközpontja.

Ezentúl nem kerülhet növényi eredetű hulladék a kommunális közé az amerikai Vermontban.

Az új matériából álló csomagolás teljes mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak is: fenntarthatóan előállított cellulóz az alapja.

Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak.

Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.

A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.