Szolgáltatók

A szemétdíjban jelenleg számos igazságtalanság van, ezért a HuMuSz országos felmérést végez a szemétdíjról, a szemétszállításról.

Van itt egy kis bibi. Persze vannak ennél jóval nagyobbak is  a bálnákat például még mindig vadásszák  de azért talán jó, ha erről is beszélünk egy kicsit. Vagy legalább elgondolkodunk azon, van-e némi fogalmunk róla Mármint a fogalmakról. Mert hát a helyzet az, hogy hulladékos fronton pillanatnyilag némi zűrzavar uralkodik a különféle kifejezések között. Hol szemét, hol hulladék, aztán van újrafeldolgozás, újrahasználat meg újrahasznosítás de elvétve akad egy-egy házilag összetákolt újrafelhasznosítás is. Fából vaskarika. Manapság egyre több szinten egyre többet beszélünk a környezetvédelemről  sőt, időnként már teszünk is érte   de néha úgy tűnik, nem találjuk azokat a szavakat, melyek az adott pillanatban, az adott témával kapcsolatos gondolataink kifejezésére leginkább alkalmasak lennének. S mi több, a szóban forgó jelenség ugyanúgy megfigyelhető mind hétköznapi társalgások, mind szakmai berkeken belül folyó eszmefuttatások esetében.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízta a Capital Research Piac- és Közvéleménykutató Intézetet a magyar lakosság visszaváltható csomagolásokhoz kapcsolódó szokásainak, a betétdíjas rendszer megítélésének vizsgálatával.

A közhiedelemmel ellentétben a többutas visszatérő csomagolás nemcsak hogy nem kedvezőbb, hanem a környezetet jobban terheli, mint az egyutas.  állítja az ÉFOSZ. Ez nem igaz: a többutas csomagolás  mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból kedvezőbb.

A HuMuSz támogatja a környezetvédelmi tárca termékdíjtörvény módosító tervezetét és a betétdíjas kormányrendelet tervezetét, amely sok szempontból követendő példa lehet az EU tagországaiban is. Úgy gondoljuk, hogy a tervezett módosítások kedvező hatással lehetnek a hazai termelésre és foglalkoztatottságra.

A Budapesti Műszaki Egyetem környezetmernökei másodikak lettek a Veszprémben rendezett II. Országos Esettanulmányi versenyen. A csapat felkészülését a KukaBúvár számai segítették. Az alábbiakban bemutatják pályaművüket.
Esettanulmányunkat három részre osztottuk, melyekben ismertetjük a feladatot és a problémákat, a célokat valamint a célok eléréséhez szükséges megoldásokat.

Németországban 2003. január 1-től betétdíjas lett több egyutas csomagolás. Konkrétan: a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők esetében a műanyagpalackok, az üvegek és a fémdobozok. A betétdíj-kötelezettség nem vonatkozik a tej és a tejtermékek, a borok, a tömények és kevertjeik, valamint a szénsavmentes gyümölcslevek csomagolásaira  így pl. a Tetra Pak dobozokra sem. Fontos megjegyezni, hogy a betétdíj bevezetése nem az említett egyutas csomagolások többutassá válását (újratöltését) jelenti. Ezek a csomagolások továbbra is egyutasként élik életüket, azaz visszagyűjtésük után hasznosításra (energetikai égetésre) vagy újrahasznosításra kerülnek. A rendszer célja, hogy a magas betétdíj és a visszaváltási kényszer miatt az egyutas csomagolások aránya a kereskedelmi kínálatban visszaszoruljon. Mint alább látni fogjuk, minden nehézség ellenére a kitűzött fő célt a rendszernek sikerült elérnie.

A csomagolóipar pénzt, fáradságot nem kímélő elszánt rohamot indított a környezetvédelmi minisztérium tervezett betétdíjas szabályozása ellen. Fizetett hirdetésekben tiltakozik, mozgósítja politikai lobbistáit, sajtókapcsolatait és élelmiszeripari szövetségeseit. Meglebegtetik a multinacionális tőke kivonását, ellátási zavarokkal, élelmiszerhigiéniai problémákkal riogatnak.

A szaktárca koncepciója a temékdíjak változtatásairól a napokban indul egyeztetésre.