Önkormányzatok

Tordason 51 helyi lakost kerestünk fel, hogy megismerjük környezeti problémákkal és hulladék-gazdálkodással kapcsolatos véleményüket. A kérdőívezés nem reprezentatív, de arra kivállóan alkalmas, hogy egy általános képet kapjunk a tordasi hulladékos helyzetről és a lakosok hozzáállásáról, amely fontos segítség a Nulla Hulladék terv kidolgozásához.

A 2009-2013-as OHT nem jelent érdemi előrelépést az előző öt évhez képest. A megelőzés témáját továbbra is diszkréten kerülik, a felállított prioritások nem felelnek meg az uniós és a józan ész követelményeinek, és még mindig nincsenek megbízható alapadatok a települési szilárd hulladékról. Kalas György munkája

A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület lakossági véleménybegyűjtése alapján a veszprémi lakosság túlnyomó többsége nem elégedett a városi zöld területek mennyiségével, és akár ő maga is szívesen vállal feladatot Veszprém zöldebbé tétele érdekében. Ennek megfelelően az egyesület a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani arra, hogy a városzöldítésbe minél jobban bevonja a lakosságot.

Ezt kérdeztük honlapunk szavazásán. Összesen 406-an szavaztak (igen, tudjuk, hogy ez nem reprezentatív felmérés!), a végeredmény a diagramról leolvasható. Számunkra nem meglepő, de elég szomorú: sokan vagyunk, akik jóval többet vagyunk kénytelenek fizetni a hulladékos szolgáltatásért, mint amennyire igénybe vesszük azt. Talán érdemes az adatok alapján kicsit spekulálni.

Lehet második szemétégetője Budapestnek. Ezzel az örvendetes hírrel lepte meg az egyik napilap olvasóit néhány hete. Aztán nem sokkal később a „másik oldal” újságjában olvashattunk hasonlót. Nincs kétely, csak némi öröm az új beruházás kapcsán. A kampány megkezdődött.

Lakossági felmérés mintatelepüléseken

A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.

Nem illene itt egyéni problémával előállni, de naponta kapunk leveleket hasonló esetekről. Július 22-e óta az utcán álldogál a 60 literes kukánk, 6(!) heti hulladék várakozik benne. A szolgáltató azóta nem üríti ki, mert nincs rajta matrica. Azért nincs rajta matrica, mert nem írtuk alá a kiküldött szerződést. Nagy fennakadást eddig nem okozott a dolog, mert mindössze 130 liter hulladékot termeltünk azóta, amit zsákba tettünk. A zsákot a szolgáltató elvitte, a kukát otthagyta. Kikötöttem a villanyoszlophoz, hogy a kutyák ne borítsák fel, közben meg szépen komposztálunk és szelektálunk.

A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.

„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.” Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.