A vörösiszap-katasztrófa hulladékos vonatkozásai
2010. október 4-én alig néhány perccel dél után átszakadt a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedő Zrt. (MAL) ajkai timföldgyárának egyik iszaptározója. A tározóból kiömlő vöröiszap elöntötte Kolontár települést, valamint Devecser és Somlóvásárhely egy részét. A katasztrófának cikkünk megírásakor hét halálos áldozata volt és száznál is több sérültje.
A kiömlő vörösiszap rendkívül lúgos volt, pH-ja elérte a 13-as értéket, ami égési sérülésekhez hasonló sérüléseket okozott emberen és állaton egyaránt. A mintegy 1 millió köbméternyi hulladék nem csak a településekben okozott kárt, hanem a Torna patakon keresztül elérte a Marcalt, annak szint teljes élővilágát elpusztítva. Szerencsére a Rábába majd a Dunába érkező szennyezés már kellően felhígult illetve a beavatkozásoknak köszönhetően lényegi kárt már nem tudott okozni.
Az események menetét lehetne tovább folytatni, de azt bárki megtalálhatja a hírportálok bármelyikén, mi itt most csupán egyetlen részletkérdésbe szeretnék elmélyedni, amolyan Kukabúvár módján.
Ez pedig a a kiömlött vörösiszap veszélyessége és annak besorolása. A hazai vörösiszap 2004-ig veszélyes hulladéknak minősült. 2004-ben az uniós csatlakozásra hivatkozva megváltozott a besorolása, mivel az európai hulladék katalógusban, a vörösiszap nem minősül veszélyes hulladéknak (EWC kód 01 03 09 - Timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től). Ez az átsorolás nem lett volna feltétlenül szükséges, hiszen az unió a környezetvédelem terén szigorúbb szabályozást megenged a tagállamoknak, csak enyhébbet nem. A vörösiszap besorolása térségenként eltérő, de a veszélyes hulladékokat szabályozó nemzetközi Bázeli egyezmény a 11.5 pH-nál lúgosabb vörösiszapot veszélyes hulladéknak tekinti. Az ajkai katasztrófában a környezetbe került vörösiszap lúgossága meghaladta a 13-as pH-t.
Természetesen lehet azt elemezgetni, hogy jogilag veszélyes hulladéknak számít-e a vörösiszap vagy sem, ám aki az elmúlt hetekben szembesült a hatásával annak aligha kell elmagyarázni, hogy hatását tekintve a vörösiszap mindenképpen veszélyes hulladéknak tekinthető.
Az országban nem csak Ajkán van vörösiszap tározó. Mosonmagyaróvár mellett Almásfüzítőn és a szomszédos Neszmélyen is található vörösiszap tározó, melyek környezeti kockázataira egy 2004-ben született publikáció hívta fel a figyelmet megemlítve a műszaki védelem hiányát, a vörösiszapnak talajjal való érintkezését, és a gátfalon megfigyelt tömegmozgásos jelenségeket.
