Önkormányzatok

A pénz önmagában nem érték. Amikor a pénz a közösségen belül körbejár, az értéket az jelenti, amit érte adunk, majd érte kapunk. Normális esetben (a tőzsdét nem számítom ide) az értéket mindig az jelenti, amit a pénzért cserébe kapunk. Normális esetben a pénz csak egy közvetítő. Ebből már az is érthető, hogy a pénz a közösség egy fontos erőforrása, tehát lényeges, hogy a közösség gyakorolja fölötte a kontrollt.

Az elmúlt hetekben több nemzetközi zöld szervezet is megkongatta a vészharangot. Újabb és újabb égetők épülnek Európa szerte, de sok helyütt már nincs elég hulladék. Ezek az égetők tudatosan a biohulladékok és az újrahasznosítható hulladékok elégetésére pályáznak. És egyelőre az Európai Bizottság partner ebben.

Egyre másra nyílnak a termelői piacok, alakulnak a bevásárló közösségek, valami mégis sántít. A szabályozásban még mindig rengeteg akadály van a kistermelők előtt. Lássuk a problémákat és a lehetséges megoldásokat!

Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!

Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Engem is meglepett a szerkesztő asszony témafelvetése, de aztán beláttam: a szmoghelyzet mindennapi téma lett, a hulladékégetők légszennyezése meg elhallgatott téma. Pedig a kettőnek igenis van köze egymáshoz!

Hogy nagy lépés a társadalomnak? Öt éven belül megtudjuk. Tavaly decemberi ülésükön Tordas képviselői elfogadták a Fejér-megyei település Nulla Hulladék programját, amely 2016-ig fogalmaz meg ajánlásokat bevezetendő intézkedésekre. Cél a kommunális hulladék legalább 30%-os csökkenése. 

Meg lehet-e szervezni a komposztálást egy kollégiumban? Miért is ne?! Egy egyetemi kollégiumban már sikerült is.

Lesz-e új törvényünk, mely a hulladékképződés megelőzéséről szól?