Lehet második szemétégetője Budapestnek. Ezzel az örvendetes hírrel lepte meg az egyik napilap olvasóit néhány hete. Aztán nem sokkal később a „másik oldal” újságjában olvashattunk hasonlót. Nincs kétely, csak némi öröm az új beruházás kapcsán. A kampány megkezdődött.
Lakossági felmérés mintatelepüléseken
A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.
Nem illene itt egyéni problémával előállni, de naponta kapunk leveleket hasonló esetekről. Július 22-e óta az utcán álldogál a 60 literes kukánk, 6(!) heti hulladék várakozik benne. A szolgáltató azóta nem üríti ki, mert nincs rajta matrica. Azért nincs rajta matrica, mert nem írtuk alá a kiküldött szerződést. Nagy fennakadást eddig nem okozott a dolog, mert mindössze 130 liter hulladékot termeltünk azóta, amit zsákba tettünk. A zsákot a szolgáltató elvitte, a kukát otthagyta. Kikötöttem a villanyoszlophoz, hogy a kutyák ne borítsák fel, közben meg szépen komposztálunk és szelektálunk.
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
Magyarország úgy bánik termőföldjeivel és természetes területeivel, mintha azok kimeríthetetlenek lennének. A rendszerváltás óta csaknem 1,4 millió hektárnyi területet betonoztunk le, építettünk be, gyakran a legjobb minőségű termőföldeket. A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért nyilatkozatot kiadó tudósok legújabb felhívása szerint a talaj nem megújuló erőforrás: amit ma lebetonozunk, azt akár évtizedekre elveszítjük, ezért mihamarabbi szemléletváltásra van szükség.
A szintetikus biológia és az anyagtudomány találkozásából megszületett egy olyan programozható élettartamú, „élő műanyag”, amely a mindennapi használat során megőrzi stabilitását és funkcionalitását, egy külső inger hatására azonban maradéktalanul lebomlik. A Zhuojun Dai és kutatócsoportja által bemutatott innováció a hagyományos, évszázadokig bomló műanyagok fenntartható alternatíváját kínálja, ráadásul a folyamat során a rettegett mikroműanyag-szennyezést is kiküszöböli.
A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.
Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) legújabb elemzésében keményen bírálta a MOHU hulladékgazdálkodási tevékenységét és a mögötte álló állami finanszírozást. A párt szerint az állam olyan feladatok elvégzéséért is kompenzálta a vállalatot, amelyet az valójában el sem végzett. Bár a biohulladék-gyűjtési rendszernek már milliókat kellene kiszolgálnia, a valóságban a szolgáltatás alig néhány településen érhető el, miközben a cég tetemes, 50 milliárd forintos veszteséget termelt.