Lakossági felmérés mintatelepüléseken
A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.
Nem illene itt egyéni problémával előállni, de naponta kapunk leveleket hasonló esetekről. Július 22-e óta az utcán álldogál a 60 literes kukánk, 6(!) heti hulladék várakozik benne. A szolgáltató azóta nem üríti ki, mert nincs rajta matrica. Azért nincs rajta matrica, mert nem írtuk alá a kiküldött szerződést. Nagy fennakadást eddig nem okozott a dolog, mert mindössze 130 liter hulladékot termeltünk azóta, amit zsákba tettünk. A zsákot a szolgáltató elvitte, a kukát otthagyta. Kikötöttem a villanyoszlophoz, hogy a kutyák ne borítsák fel, közben meg szépen komposztálunk és szelektálunk.
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.
A globális környezetvédelem egyik legégetőbb problémája a rohamosan növekvő műanyaghulladék mennyisége. Az egyszer használatos termékek elterjedése napjainkban olyan méreteket öltött, hogy a hagyományos újrahasznosítási módszerek már nem képesek lépést tartani vele (sok esetben a feldolgozási arány nem éri el a 10%-ot sem). Egy ígéretes felfedezés azonban új utat nyithat a globális műanyaghulladék kezelésében: a Northwestern Egyetem kutatói egy nikkelalapú, fém katalizátort fejlesztettek ki, amely gyökeresen átalakíthatja a műanyagok újrahasznosítását. Az új módszer egyszerűbb működésű, könnyebben alkalmazható ipari környezetben, és gazdasági szempontból is életképesebb megoldást jelenthet, mint a korábbi technológiák.
A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont a vállalatok működésében – de nem mindenki vállalja fel nyíltan a zöld törekvéseit. Az utóbbi években megjelent egy új, negatív trend: a greenhushing, vagyis a „zöld elhallgatás”. Ez azt jelenti, hogy a cégek szándékosan visszafogják, sőt néha teljesen elhallgatják a környezetvédelmi erőfeszítéseikkel kapcsolatos kommunikációt. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnhet, valójában egy negatív fenntarthatósági trendről van szó, hiszen így a cégek nemcsak a fogyasztóktól, hanem egymástól is elrejtik a jó példákat és a tanulási lehetőségeket.
Az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja (szeptember 29.) ráirányítja a figyelmet egy különös paradoxonra, amely a modern társadalmakat jellemzi. Miközben a világ számos pontján emberek milliói éheznek, elképzelhetetlen mennyiségű megtermelt élelmiszer végzi a szemétben. Ez a probléma etikai szempontból is aggályos, emellett jelentős környezeti és gazdasági terheket is ró a világra. Ahhoz tehát, hogy valóban fenntartható jövőt építsünk, meg kell oldanunk az élelmiszer-pazarlás kérdését.
Ausztria első gipszből-gipsz újrahasznosító üzeme Stockerau városában található. A PORR építőipari vállalat, a szárazépítési szakértő Saint-Gobain és a hulladékkezelési és újrahasznosítási szakértő Saubermacher által épített üzem éves kapacitása 60 000 tonna, és új mércét állít fel a körforgásos gazdaságban. A megnyitóra októberben került sor.