Somkutiné Bernek Évával, a Gazdagréti Összefogás Egyesület képviselőjével beszélgettem a kerületi termelői piacokról.

A gazdagréti lakók azzal keresték meg Király Nóra képviselőnőt, hogy el kellene indítani egy piacot a környéken. A képviselőnő támogatta az ötletet, így tavaly decemberre eldőlt, hogy piacot fog nyitni a Gazdagréti Összefogás Egyesület. A gazdagréti piac sikerein felbuzdulva újabb öt piac indításáról döntöttek, immár a polgármester, Dr. Hoffmann Tamás támogatását is maguk mögött tudva.

2011 első negyedévében Király Nóra és Somkutiné Bernek Éva vezetésével három piac meg is nyílt: a családias hangulatú kelenvölgyi piac (Kardhegy u. 4.) csütörtök délelőtt tart nyitva. Az itteni választékban külön odafigyelnek arra, hogy sok a kertes ház a környéken, így palánták, kertészkedéshez való holmik is kaphatók. A gazdagréti piac (Gazdagréti út 14.) a lakótelepből fakadóan teljesen más, habár Budaörsről, Madárhegyről és Sas-hegyről is járnak oda vásárolni. Az őrmezei piaccal (Neszmélyi út 36.) együtt ezeket szombaton délelőtt tartják.

Hogyan alakult ki a gazdakör, akikkel együtt dolgoznak?

Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ha már egyszer piacot csinálunk, akkor az gazdákra épüljön. Kereskedőket a mai napig nem engedünk be a rendszerbe. Annak, aki a piacainkon ott áll a stand túloldalán, köze van a földhöz, biztos, hogy termel. Egyetlen toborzó hirdetést sem kellett feladnunk, az elérhetőségünk kézről kézre jár. Sorban állnak a gazdák, alig várják, hogy újabb és újabb piacok nyíljanak. Ugyanakkor kényesen ügyelünk az optimális létszámra annak érdekében, hogy ne alakuljon ki árverseny. A piac árait két tényező határozza meg: egyrészt a gazda költségei és munkája, másfelől a vásárló pénztárcája számít.

Hogyan ment híre a piacoknak?

Leginkább szájról szájra terjedt a hír, sokat segítettek kisebb közösségek, például a baba-mama körösök is küldözgették a kör e-maileket. A piacfelügyeletet is ellátó Gazdagréti Öszszefogás Egyesület egy jelképes helypénzt szed a gazdáktól, ebből finanszírozza a marketingköltségeket is. Most már rendes plakátok is készülnek, illetve direkt meghívásos kampányt csináltak, ahol a helyi képviselők invitálják a termelői piacra a kerületi lakosokat. Sokat hozzátesz a piacok népszerűségéhez, hogy az összes érintett körzet képviselője rendkívül lelkes, maguk is eljárnak a vásárokba.

Mit tekintenek ideális méretnek a piacok esetében?

Alkalmanként kb. 1500-an fordulnak meg az egyes piacokon, nagyjából reggel 8-11 között, ami most vállalhatónak tűnik. Az elmúlt hónapokban volt olyan, hogy egy-egy piacon duplázódott a vásárlók száma, hihetetlenül gyors a fejlődés. A vásárlók és a gazdák részéről is jelentős a nyomás, hogy bővüljünk. Én abban hiszek, hogy nem szabad túlméretezni: ha tényleg ekkora a keresleti és kínálati oldalról az igény, akkor inkább több kis piacot érdemes nyitni.

Milyen az árszínvonal a környékbeli piacokhoz képest?

A Csörsz utcai biopiachoz képest lényegesen olcsóbbak vagyunk. A fehérvári úti piac alsó szintjét kereskedők foglalják el, akikkel mi nem tudjuk és nem is szeretnénk felvenni az árversenyt. Ez egy másik műfaj. A piac felső szintjén lévő őstermelőkhöz képest viszont kicsit alacsonyabb árakkal tudunk szolgálni.

Mit lehet itt kapni?

Az árusoknál házi lekvár, méz, biokenyér, szarvas szalámi, kolbász, füstölt áru, tőkhús, medvehagyma, idényjellegű zöldségek és gyümölcsök kaphatók. A szekszárdi borvidék is képviselteti magát, de ha alkoholmentesre vágyunk, akkor fordulhatunk a gyümölcslé árushoz, illetve most már négy házi tejesünk is van. Ők rengeteg házi sajtkölteményt kínálnak. A mézes és a kürtős kalács mellett a piacok elmaradhatatlan kelléke, a lángos is megtalálható. Különleges áru a hazai szabadalom alapján készülő immunerősítő szőlőmag por. Nem csak élelmet lehet itt vásárolni, hanem számos kézműves termék megtalálható a standokon. Néhány újpesti hölgy például a saját kézi hímzésű szőtteseit árulja, a befolyt összeggel pedig Böjte Csaba kezdeményezését támogatják. Érdekes tárgyakat kínál egy biatorbágyi fazekasműhely is, ahol a sérült emberek által készített tárgyakat vásárolhatunk meg.

Mik a tervek?

Érezzük azt a sürgetést a vásárlók és árusok részéről, hogy folyamatosan nyissunk újabb és újabb piacokat a kerületben, ráadásul más kerületekből és településekről is megkerestek már bennünket. Örülnénk annak, ha az egész országban minél több ilyen piac lenne. Csak győzzük energiával!

A legfontosabb az, hogy a piacokon közösségek alakuljanak ki az állandó gazdakörből, a visszatérő vásárlókból. Ez a lakótelepek elszigetelő miliőjében nagyon lényeges. A piacon lévő lángosos és büfés központi helyszínei a közösségépítésnek. Itt egyébként a helyben kapható alapanyagokból készül minden harapnivaló, ezzel is szorosabbra fűzve a kapcsolatokat. Különleges hangulatot ad a vásárnak, hogy árus és vásárló beszélgetnek. Ha veszünk valamit, biztosan el tudják nekünk mesélni, hogy honnan származik, mi van az adott termékben. Az árusoknál kialakult egy 15-16 tagból álló csoport. Nagyon tetszik, hogy ők is csapatként tekintenek magukra, vigyáznak egymás dolgaira, odafigyelnek a másikra, összetartanak.