A hulladékégetés elleni világszövetség a GAIA (Global Anti-Incineration Alliance) szerint: „bizonyítékaink vannak, miszerint a jelenlegi EU-s hulladékgazdálkodási jogalkotás iránya a hulladékok újrahasznosítása helyett az égetés irányába mutat”. A GAIA szerint az Európai Bizottságnak még az előtt kell sürgősen bevezetnie a biohulladékok szelektív gyűjtésére és újrahasznosítására vonatkozó célszámokat, mielőtt ezek az égetőművi beruházások megvalósulnak.

Mi a gond a biohulladékok égetésével?

A biohulladék komposztálható, humusz nyerhető belőle. Ha elégetjük, akkor egy értékes alapanyagból csak káros légszennyező anyagot nyerünk, némi energia mellett. A tökéletlen égés mi-att ugyanis szén-monoxid, korom és rákkeltő policiklikus aromás szénhidrogének keletkeznek. Nem is beszélve arról, hogy igen nagy mennyiségben keletkezik nitrogén-oxid és szilárd részecske, amely csak Magyarországon évente több, mint 16 ezer ember idő előtti halálát okozza.

Észtországban 2013-ra Tallin város majdnem teljes biohulladékát már egy új égetőben ártalmatlaníthatják. Brightonban, az Egyesült Királyságban a helyi hatóságok égetőművet terveznek építeni a teljes biohulladék égetéssel való megsemmisítésére.

Itthon sem jobb a helyzet. Budapest hulladékának jelentős részét, érdemi válogatás nélkül, a rákospalotai hulladékégetőben tüzelik el, és gőzerővel folyik a tervezése egy dél-pesti, szintén vegyes kommunális hulladék-égető üzemnek, ahol szintén biohulladékokat és újrahasznosítható hulladékokat égetnének a maradék hulladék mellett. Az illetékesek szerint Budapestnek „óriási szüksége lenne egy második hulladékégetőre”, amely 2015-2020-ra épülhetne fel. Dunaújvárosban szintén vegyes kommunális hulladékok égetését tervezik, a korábbi maradékhulladék-égető terve helyett.

Ha nem lesznek hamarosan célszámok és konkrét begyűjtési előírások a biohulladékokra, úgy Brüsszelben, ahogy idehaza is, akkor nem csak maradékhulladékaink éghetnek a kazánokban, de hamarosan biohulladékainkkal is égetőket kell majd jóllakatnunk.