Igen, igen, van az úgy, kérem szépen, hogy egy civil szervezet vesz egy nagy, mély levegőt, és kimondja végre: az eddigi komoly pályázati függőségen lépjünk át egyszer s mindenkorra, és a hosszútávú fenntarthatóság, kiszámíthatóság érdekében gazdagítsuk további színekkel szolgáltatásaink palettáját.
Hamarosan postázzuk előfizetőinknek a magazin 2011 nyári-őszi összevont lapszámát.
Lapzárta előtt három nappal kaptuk a hírt, hogy a győri
veszélyeshulladék-égető kapacitásának bővítését tervezik,
és elindult ennek engedélyezési eljárása. A győri hulladékégető egyike a legtöbbet támadott hazai égetőknek.
2011. augusztus 26-án pezsgő vitát folytattak a szakma képviselői a Nemzeti Megelőzési Program előkészítéséről szóló műhelymunkán.
A XI. kerületi önkormányzat megmutatta, hogy van reális alternatíva a kereskedelem multikra redukálódott világával szemben. Egy lakótelep közepén is lehet igénye valakinek arra, hogy egyenesen a termelőtől vegye a földből
kihúzott friss zöldséget vagy házi készítésű élelmet. Ezt
pedig igenis ki lehet elégíteni.
A pénz önmagában nem érték. Amikor a pénz a közösségen belül körbejár, az értéket az jelenti, amit érte adunk,
majd érte kapunk. Normális esetben (a tőzsdét nem számítom ide) az értéket mindig az jelenti, amit a pénzért cserébe kapunk. Normális esetben a pénz csak egy közvetítő.
Ebből már az is érthető, hogy a pénz a közösség egy fontos
erőforrása, tehát lényeges, hogy a közösség gyakorolja fölötte a kontrollt.
Az elmúlt hetekben több nemzetközi zöld szervezet is
megkongatta a vészharangot. Újabb és újabb égetők épülnek Európa szerte, de sok helyütt már nincs elég hulladék.
Ezek az égetők tudatosan a biohulladékok és az újrahasznosítható hulladékok elégetésére pályáznak. És egyelőre az
Európai Bizottság partner ebben.
Egyre másra nyílnak a termelői piacok, alakulnak a bevásárló közösségek, valami mégis sántít. A szabályozásban még mindig rengeteg akadály van a kistermelők előtt. Lássuk a problémákat és a lehetséges megoldásokat!
A nejlonzacskómentes világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a zacskók káros környezeti és gazdasági hatásaira és hogy szorgalmazza – a műanyag bevásárlószatyrok használata helyett – a környezetkímélőbb megoldások alkalmazását.
Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!