• A kistermelő csak a megyében, az előállítás helyétől 40 km-re és Budapesten települhet ki termékével. Javasoljuk, kérjük, hogy a kistermelők bármely alkalmi rendezvényen kitelepülhessenek.
• Tevékenységét a kormányhivataloknak és – sokszor díjszabás ellenében – az értékesítés helye szerinti jegyzőknek is külön be kell jelenteni. Célul kell kitűzni az egyablakos rendszert, hogy egy egységes engedély elegendő legyen az értékesítéshez.
• Minden élelmiszer-előállító helyen évente legalább egyszer ivóvíz vizsgálatot kell végeztetni mintegy 30.000 Ft-ért akkor is, ha közüzemi hálózati vizet használnak. Ausztriában ilyen esetben mentesülnek a vizsgálat alól.
• A falusi és agroturisztikai szolgáltatások (kézműves foglalkozások és termékértékesítés, rendezvény lebonyolítás) végzése az előző kormány által megszüntetett kormányrendelet miatt inog. Se TEÁOR száma, se szakmakódja nincs az agroturisztikai szolgáltatóknak. Vissza kell állítani (módosításokkal) a falusi és agroturisztikai szolgáltatásokról szóló rendeletet.
• Módosítással kell kiküszöbölni azt a joghézagot, ami a kenyér- és pékárukészítőkre vonatkozik, hiszen ritkán sütnek saját búzából kenyeret a falusi vendégasztalra.
• Sok hatóság az engedélyezéskor megköveteli a HACCP-t a kistermelőktől, falusi vendégasztal szolgáltatóktól. A SZÖVET, az Ökotárs Alapítvány és az Accenture „Képességek a sikerért” 2010 támogatásának köszönhetően elkészítette és benyújtotta a Magánlakóházi Jó Higiéniai Gyakorlati Útmutatót. A jövőben elegendő lenne ezt betartani a termelőknek.
• A kis családi vállalkozásokkal szemben még mindig rengeteg felvállalhatatlan előírás, díjszabás van életben. Megfontolandó gyakorlat, hogy Ausztriában a kistermelőt nem a jogi forma szerint, hanem az éves bevétel/előállított mennyiség szerint definiálják.
• A közétkeztetés árversenyébe a kistermelők nem tudnak beszállni. Önálló közétkeztetési törvény kell, amely rendelkezne az egészséges, helyi termékek prioritásáról. Ehhez a közbeszerzési tv. további szabályozása sem maradhat el, különben a könnyítésekkel a nagyobb városok nem tudnak élni az összevont beszerzési értékhatár túllépés miatt.
• Szükséges megalkotni a termelői vásár (piac) fogalmát a szomszédos országokéhoz hasonlóan egyszerű, költséghatékony üzemeltetési, engedélyeztetési és higiéniai előírásokkal. Ezen aktívan dolgozik a VM, noha a jelenlegi szabályozás sajnos a hatókörükön kívül esik (kormányrendelet és EÜM rendelet).
• Az államilag támogatott agrár hitelprogram voltaképpen nem is létezik. Információink szerint egyetlen bank sem hitelez őstermelőnek. A pályázati önerőt (60-80%) nem tudják vállalni.
• Az élelmiszerek 25%-os áfa tartalma lehetetlenné teszi a tájboltok gazdaságosságát.

Bővebben: http://www.elotiszaert.hu