Önkormányzatok

Tisztelt Miniszter Úr!

a Magyar Nemzet cikkébõl idézek:

A rendszerváltást követõ 4 évben második legnépesebb városunk, Debrecen önkormányzati testületének Környezetvédelmi Bizottságában Gyarmathy István elnökölt (jelenleg a........). Nem kis részben az õ áldozatos munkájának köszönhetõen, a környezetvédelem szinte minden területén óriási eredményeket tudott felmutatni a város. Ebben az idõszakban sikerült majd' minden évben egy viszonylag nagyobb összeget (30-50 millió Ft) kicsikarni a testülettõl Környezetvédelmi Alapként a város környezeti gondjainak enyhítésére. Ennek is köszönhetõ, hogy a városba került a Ganz-Hunslet egyik új típusú villamosa, megindult az autóbuszok egy részének földgáz üzemre való átállítása, megkezdõdött egy levegõminõség-ellenõrzõ rendszer kiépítése, megépült egy nagyteljesítményû szennyvíztisztító telep, kisebb-nagyobb területek kerültek helyi védelem alá. És ez még nem minden: az említett idõszakban hulladékügyben is sikerült áttörést elérni! A történetnek tanulságai is vannak, melyek közül a legnagyobb az, hogy egyetlen meghatározó személyiség jelenléte milyen eredményeket hozhat, eltûnése pedig milyen hamar taszíthat újra a szürkeségbe egy egész várost.

A HUMUSZ címére február 9-én, pénteken fax érkezik a KTM-bõl, hogy a hétfõi ülésre várják Bödecs Barnabást. Ezt követõen az ülés napján, 12-én hétfõn expressz levél érkezik a HUMUSZ gyõri címére, benne az a mintegy 20 oldalas anyag, amirõl a 13 órakor kezdõdõ ülésen Budapesten vitázni kellene. Csak megfigyelõként tudtunk résztvenni az alakuló ülésen, az alábbiakban errõl számolunk be röviden.

Súlyos veszélyek

Amiről beszélnünk kell: az a hulladék megelőzése, csökkentése, különgyűjtése, komposztálása, lerakása. Mi, orvosok tisztán látjuk feladatainkat a megelőző egészségvédelemben. Nem szabad, hogy ezektől gazdasági vagy politikai érvek tántorítsanak el minket. Ezért kell elleneznünk a hulladékégetést.

Ha nehezen is, de itt a tavasz. Elolvad a hó, láthatóvá válnak újra az illegális szemétlerakók. Az embernek nagy kedve támad takarítani, rendet csinálni. Néha még az is eszünkbe jut, hogy "valami nagy-nagy tüzet kéne rakni". Itt kezdődnek a bajok.

Az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállama közül nem sok akad amelynek példája követésre érdemes volna - a fenntarthatóságtól a világnak ezen a részén állnak talán a legtávolabb. Van azonban ennek a hatalmas kiterjedésû országnak egy kicsiny szeglete a keleti part közelében, az Északi-Appalache vonulatai között, amely e tekintetben is meglepõen jó eredményeket tud felmutatni.