Önkormányzatok

A növényvédõszerek maradékainak és csomagolóanyagainak ártalmatlanítása sok fejtörést okoz manapság, ugyanis maguk a növényvédõszerek csaknem mindig mérgezõk és/vagy tûzveszélyesek, s így kezelendõ még a kiürített csomagolásuk is. Ma Magyarországon nincs olyan szervezet, aki akár csak megközelítõ pontossággal nyilvántartaná, hogy hány tonna (liter, hordó, zsák, stb.) lejárt szavatosságú növényvédõszer és csomagolóanyag hever felszámolt vagy még mûködõ gazdaságok elhagyott raktáraiban.

2000 nyarán egy telefonáló arról informálta az E-Misszió Egyesületet, hogy N. város határában a település közmûépítési munkáit kivitelezõ cég a bontási törmelékét illegális módon helyezi el. Sikerült idõpontot egyeztetni a bejelentõvel, s négy nap múlva elindultunk szemrevételezni a területet. A területbejárás nem akármilyen eredményt hozott. A városi -- legális -- hulladéklerakó mögötti homokos, gyomos területen, egy akácos szélében legalább 3000 köbméter hulladékot találtunk. Zöme aszfalt (55-60 %), beton és építési-bontási törmelék, de már megjelentek rajta a különbözõ kommunális hulladékok is, bizonyítva, hogy a szemfüles lakosság felfedezte és megkezdte a lerakó használatát.

Miután hirtelen el kellett fogadni egy mindenkinek rossz termékdíj törvény módosítást, gyorsan el is kezdõdött egy komoly egyeztetõ folyamat a szabályozás átfogó módosítására. Megosztott felelõsség, ez az ipar jelszava. Ez, – gondolom – „gyártói felelõsség” lánykori néven született, de hát a felelõsséget, amint lehet, meg kell osztani.

A hidegben összementek a szemétkupacok is…

A Tiszta Magyarországért pályázatok felszámolási akciói csak 2008 végén indultak meg, mert a 132 nyertes többsége csak elég késõn jutott aláírt szerzõdéshez, és még késõbb a megítélt pénzhez. „Szerencsére” a feltakarítandó szemétkupacok békésen megvárták a takarítókat a határban, még tán növögettek-hízogattak egy kicsit a szemétszüretig. A hideg idõ, a korai sötétedés azonban nemigen kedvezett a kései szemétszedõknek, és a gépesített szemétszedõk sem örültek a késedelmes kifizetéseknek.

Tavaly augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 12,9 milliárdos támogatást ítélt meg a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás a térség hulladékgyûjtési rendszerét építi. Dr. Kiss Tiborral, a projekt menedzselését vezetõ BIOKOM kft. ügyvezetõjével beszélgetett Szuhi Attila.

2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is.  A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.

A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.