Hónapok óta zajlik a bizottságosdi a termékdíjról, miután mindenki tisztában volt vele, hogy az ősszel elfogadott törvénymódosítás nem jó senkinek. Egymást érik a szakmai rendezvények, egyszerre van terítéken a nemzeti keretstratégia, a hulladékgazdálkodási terv, a lerakók bezárása és a gazdasági szabályzók. Úgy csinálunk, mintha érdekegyeztetés folyna.
Hogy mire képes az összefogás, ha a környezetünkről van szó?! Egy nap alatt 9350 békát mentettünk meg a biztos haláltól. Ráadásul a műút árokpartja és a környező kis erdő is megtisztult 8-9 nagy zsák szeméttől.
Jóval szerényebb keretösszeggel, de egyszerűbb e-pályázat formájában idén is folytatódik a Tiszta Magyarországért program.
Vegyék kérem úgy, hogy ez egy gerilla cikk. Innovatív és meghökkentő is egyben, hiszen ezúttal nem írom le benne sem a reklámsvindler, sem a termék nevét. Mert ha leírnám, akkor kvázi őket reklámoznám – vagyis akaratlanulis nekik tennék szívességet. A Tisztelt Olvasót viszontbiztosítom: a probléma valós – az eljárás folyik.
Spanyol civilek reklámellenes reklámjaiból rendezett kiállítást az E-misszió Egyesület Nyíregyházán. A Kuka-Búvár címlapjára is ebből válogattunk. A plakátok meghökkentőek, néha sokkolóak, vagy éppen mulatságosak, de mindenképpen gondolatébresztőek.
„Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele.” – ezzel a nem mindennapi kijelentéssel kezdődik a Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoportjának (FFEK) jelentése. Nem mindennapi kijelentés, nem mindennapi helyről.
Nem is gondolná az ember, hogy mekkora örömet szerezhet másoknak az általa már feleslegesnek ítélt és kidobásra szánt ruhákkal, könyvekkel, háztartási eszközökkel. A Zöld Fiatalok Egyesület immár második alkalommal rendezte meg pénzmentes cserebere börzéjét.
Ha magyar tejtermelő lennék, már egy ideje fájna a fejem rendesen. Nem annyira a tavaszi frontok miatt, hanem azért, mert a tej átvételi ára a béka feneke alá esett, s olyan jól érzi ott magát, hogy a jelek szerint esze ágában sincs előjönni. Ha magyar tejtermelő lennék, talán azért lenne még egy sanszom: más termelőkkel összefogva adhatnám a tejet kimérve…
Többször írtunk már az eldobó és a textilpelenkák összehasonlításáról. Számolgattuk a költségeket, mérlegeltük az előnyöket, a pro és kontra érveket. Próbáltuka kifogásokat kezelni... miközben mások megtalálták azabszolút Nulla Hulladék megoldást a peluskérdésre. Kihitte volna, hogy pelenka nélkül is fel lehet nevelni egycsecsemőt?!
