Lakosság

Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.

Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.

A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.

2022-ben az UniCredit Foundation pályázatán nyert támogatást a Humusz Szövetség "Komposztálással a jövőért" c. programja. A komposztálás témája hosszú évek óta kiemelt figyelmet kap szervezetünk oktatási programjában: hiszen a szemünk előtt zajló természeti körfolyamat számos hasznos tudást és élményt rejteget, nem is beszélve arról, hogy az egyik leghatékonyabb hulladékmegelőzési módszer, ami bárki számára elérhető. Fogadjátok szeretettel a projekt összefoglalóját.

Elérhetővé vált a szervezet 2022. évi közhasznúsági jelentése. Aki viszont szeretne a számok mögött rejlő tevékenységekről többet megtudni, azok számára itt van szakmai beszámolónk a tavalyi évről.

Elérkezett az első mérföldkőhöz a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.

Az, hogy a fémet, műanyagot és papírt szelektíven kell gyűjteni lassan már mindenki számára evidencia és lehetőség is, akár házhoz menő rendszerben is. De mi a helyzet a biohulladékkal? Bár a komposztálás szerencsére egyre népszerűbb, a szerves hulladék nagy része továbbra is a vegyes hulladék közé kerül, így kikerülve a természet körforgásából. 2024-től viszont uniós kötelezettség a biohulladék elkülönített gyűjtése, így ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. Kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.

Egy új, szakmailag lektorált tanulmány megkérdőjelezi, hogy a PFA-alapú termékek hatékonyan taszítják-e a vizet és a foltokat a bútorokon, cipőkön, ruhákban, szőnyegekben, kültéri felszerelésekben és egyéb textil termékekben.

A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket.