Az Európai Tanács álláspontja reményt ad a csomagolási jogszabályra nézve. A civil szervezetek felszólítják az intézményeket, hogy a háromoldalú tárgyalások (az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság) során jobban kötelezzék el magukat a megelőzés és az újrahasználat mellett.
Biztos sokakban felmerült már a kérdés, hogy mi történik élete végén a legtöbbek által ismert műanyagtípussal, a PET-tel? Hogy a PET-palackok újrahasznosíthatósága vajon milyen A Zero Waste Europe által 2022-ben készített tanulmány ezt a kérdést járta körül. Ennek a rövidített összefoglalóját alább olvashatjátok.
Kedves kerthasználók, komposzttagok, érdeklődők!
2022. december 21. és január 7. között a Humusz Ház zárva tart. Sem a kert, sem a komposztpont nem lesz látogatható.
Az év során sokat írtunk és nyilatkoztunk arról, hogy az uniós előírás szerint január elsejétől kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése Magyarországon is. Nyáron egy új rendelettervezet is megjelent, azóta azonban semmit nem lehetett tudni arról, hogy a gyakorlatban mire számíthat a lakosság. Múlt héten végül megjelent az új 559/2023 (XII. 14.) kormányrendelet, amire hosszú címe miatt biohulladékos rendeletként fogunk hivatkozni. Ennek köszönhetően most már a MOHU is nyilatkozik arról, hogy mik a terveik a begyűjtést illetően. Előtte azonban egy rövid kitekintés, hogy miről is szól az új rendelet.
A 2023-as Komposztünnep felhívásban az év emlősére, a vakondra is felhívtuk a figyelmet. Összefoglalónkban betekintünk a legjobb pályamunkák közé és kihirdetjük az idei év nyerteseit. Természetesen minden részt vevő csoportnak elismerés jár. Köszönjük, hogy velünk együtt ünnepeltétek a komposztálást idén is.
Új online piactér született, ahol amellett, hogy a környezettudatosság jegyében az újrahasználatot preferálva juthatunk új tárgyakhoz (vagy adhatjuk el mi magunk tárgyainkat), még egy-egy jó ügyet is támogathatunk. A boonshelf egyik megálmodójával, Fulmer Andreával beszélgettünk.
Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.
Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.
A csomagolóipari vállalatok gyakran terjesztenek a többször használatos csomagolásokkal kapcsolatosan olyan álhíreket, melyek egyesek számára elrettentőek lehetnek. Az alábbi cikk a Zero Waste Europe szakmai anyaga alapján ismerteti és cáfolja ezeket a mítoszokat.
Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.