Civilek

Az E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2000 március-április folyamán igyekezett felderíteni a város közigazgatási határain belül fekvő illegális hulladéklerakókat.

1978-ban kezdték meg egyik időszakos tavuk feltöltését a jászapátiak. Bár már házak álltak ott, ez akkor senkit nem zavart. A védelem egyedül a drótkerítés volt. Az elbeszélések szerint nemcsak települési szilárd hulladék került elhelyezésre, hanem titokban galvániszap is.

Sokan teszik fel a kérdést, mit lehet tenni a régi szemétbányákkal, a felhagyott lerakókkal. Mi történik a rendezetlen hulladéklerakókban? Erre a kérdésre próbálunk választ adni az elkövetkezőkben.

A HuMuSz hatodik éve szorgalmazza hulladékgazdálkodási kérdések törvényi szabályozását. Csalódottan látjuk, hogy a nemrég elfogadott Hulladékgazdálkodási Törvény nem képes ellátni ezt a feladatot.

Magyarország kiábrándító képet mutat, amerre nézünk, mindenhol illegális szemétlerakókat látunk. Szégyenletes, hogy milyen mostohán bánunk természetes környezetünkkel, a magyar tájjal, az erdőkkel, az élővizekkel!

Mivel gazdagítja Magyarország az EU-t?

Az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) Magyarországon találkozott, ebből az alkalomból több zöld szervezet tiltakozott a globalizáció, a világgyarmatosítás ellen. A magyarországi civil szervezetek üzenete az ICC 33 - budapesti - konferenciájának résztvevőihez:

Nem lehet eléggé értékelni, hogy az Ereco Rt. öt év sunnyogás után végre legális módszert választott veszélyes hulladékának elhelyezésére. Amint arról háromszor is beszámoltunk, eddig a gépkocsironcsok feldolgozásából származó ún. shredder-hulladékot Pest Megye különböző lakossági szeméttelepein helyezte el, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség aktív semmittevésével könnyítve, és ebből több botrány is fakadt (Pomáz, Akna utca, Göd, Taksony). Most Csömörön sertepeltélnek, ahol egy elhagyott bányagödörben alakítanának ki műszaki védelemmel ellátott lerakót. Nagyon meg kellene már ezt oldani, de a csömöriek szerint nem ott.