A Greenpeace nemzetközi, non profit környezetvédelmi szervezetként közel 30 éve folyamatosan akciózik bolygónk és a rajta élõk védelméért, a mérhetetlen pusztítás, környezetszennyezés és természetrombolás ellen. Mottójuk, amit szerte a világon hirdetnek, összeforrt szellemiségükkel.: "Szavak helyett inkább cselekedjünk!" - ezt 1971, a Greenpeace megalakulása óta számtalan akció és megmozdulás tükrözi.
Prágában tartotta éves közgyûlését az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a World Bank (Világbank) szeptember 26-tól. A média figyelme ilyenkor rájuk irányul, különösen ha nem Washingtonban üléseznek. Másrészt a befogadó ország igyekszik kitenni magáért. Emlékezetes, hogy 1991-ben Bangkok történetébe az ország legdrágább középítkezéseként íródott be a konferenciaközpont -- a tõszomszédságában található nyomornegyedet pedig ledózerolták, hogy a látvány ne zavarja a tanácskozást.
Mintegy 14 fõs lelkes csapatunk Pécsig utazott vonattal. Érdemes megjegyezni, hogy a vonaton egy kocsi kerékpárszállításra volt átalakítva, s így a bringákkal együtt utazva tehettük meg az utat elõzékeny vasutasok közremûködésével.
Az ezredvég rendszerváltó Magyarországán a privatizálással egyidejûleg folyó eredeti tõkefelhalmozás vadkapitalista módszerei és a formálódó demokratikus intézményrendszer sajátos jelenségeket eredményez a környezetvédelem területén is. A szereplõk gyakori identitászavara, az állam politikai, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményrendszerének mûködésében is megnyilvánul. Ennek egyik iskolapéldája egy helyi környezetvédelmi konfliktus: a zirci festékmaradvány égetõ ügye. A német tulajdonú üzemben egy mûszak alatt fél tonnányi hazai és külföldi eredetû festékmaradvány ég le a festõüzemi szerszámokról és hibásan festett vagy felújítandó fémtárgyak felületérõl. Mindez rendben is lenne, ha nem egy medencehelyzetû, kis alapterületû városban, oktatási intézmények, beépített lakóterületek árnyékában történne, olyan módon, hogy a külföldrõl is érkezõ szennyezett szerszámokat feldolgozandó ipari köztesanyagként kezelik, lehetõvé téve ezáltal az e helyen be nem tartható kötelezõ védõtávolságok figyelmen kívül hagyását, kikerülve a környezetvédelmi hatásvizsgálat kényszerét, elhagyva a környezet védelmét szolgáló füstgázkezelés nagy részét, teret nyitva a külföldrõl történõ beszállításnak.
Idén szeptemberben a Kertészeti Egyetemen KEKiZÖLDEK néven környezetvédelmi klub alakult, avval a céllal, hogy szelektív papírgyûjtési programot indítsunk be az egyetemen. Sok tapasztalatot gyûjtöttünk az elmúlt három hónap folyamán, melyet szeretnénk megosztani mindazon lelkes és aktív zöldfülûvel, aki hasonló vállalkozáson töri fejét. Elöljáróban annyit: kemény meló, de megéri. Nekünk panaszra nincs okunk, mert a dolog egészen jól mûködik. Ha van kedvetek belevágni, íme néhány jó tanács, ami a szervezésnél még jól jöhet.
A környezettudatos szervezetek 17 éve hirdetnek egynapos fogyasztói böjtöt november utolsó hétvégéjén. A „Ne vásárolj semmi!” Nap világszerte önmérsékletre int – ám sokan vannak, akik nem figyelnek az „üzenetre”.
A hidegben összementek a szemétkupacok is…
A Tiszta Magyarországért pályázatok felszámolási akciói csak 2008 végén indultak meg, mert a 132 nyertes többsége csak elég késõn jutott aláírt szerzõdéshez, és még késõbb a megítélt pénzhez. „Szerencsére” a feltakarítandó szemétkupacok békésen megvárták a takarítókat a határban, még tán növögettek-hízogattak egy kicsit a szemétszüretig. A hideg idõ, a korai sötétedés azonban nemigen kedvezett a kései szemétszedõknek, és a gépesített szemétszedõk sem örültek a késedelmes kifizetéseknek.
Zöldülõ háztartások (3.) – Látogatás dr. Munkácsy Bélánál.
Dr. Munkácsy Bélánál, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusánál vendégeskedtem az új év elsõ napjaiban Máriahalmon. Íme, egy inspiráló beszélgetés összefoglalója egy 90%-ban megújuló energiaforrásokra támaszkodó ház fényes nappalijában, egy szép textil karácsonyfa mellett.