Civilek

Június 10-re az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a HuMuSz közös hálózatépítést szervezett.

A hét regionális műhelymunka folyamán rengeteg észrevételt kaptunk a hulladékmegelőzési javaslatainkkal kapcsolatban. Íme néhány jellemző hozzáállás:

A teljes kiadvány foglalkozik a „hulladékos gazdálkodó szervezetek”, a civilek, az oktatási intézmények és a tudományos testületek feladataival is. a 34 oldalas kiadvány beszerezhető a HuMuSz Házban, illetve letölthető innen: http://www.humusz.hu/?id=humusz&nid=717.

A HuMuSz hulladékmegelőzési javaslatai

Eredmények és nyertesek

Az európai országok hulladékcsökkentési törekvéseit bemutató sorozatunkban ezúttal a finn főváros hulladékgazdálkodási terveiről adunk rövid helyzetjelentést. A gyakorlati vonatkozásokat illetően az eddigiekhez képest túl sok újdonságot ebben sem fogunk találni, azonban szemléletüket tekintve kiemelkedőek. Úgy tűnik, rájöttek arra, hogy ha valódi változást akarnak elérni, akkor mindenki közös és mindennapi feladatává kell tenni a hulladékmegelőzést.

Képzeljünk el egy világot, ahol a Természet már nem természetes többé, ahol az erdőkben aljnövényzet helyett hulladék borítja a talajt ameddig a szem ellát, az itt-ott feltűnő buckák, dimbes-dombos kiemelkedések tulajdonképpen szemétdombok, a természet harmóniáját mindenütt az ember által megtermelt és felelőtlenül szétszórt szemét bontja meg.

A gyógynövényeket könnyen felismerem, és azt is meg tudom mondani, hogy mennyi idő alatt bomlik le a papír. A titokzsáknál már bajban vagyok, sehogyan sem tudom kitalálni, hogy mi az az ismeretlen és természetes anyag, ami ilyen kísértetiesen hasonlít a műanyaghoz. Kicsit elsápadok, amikor fény derül rá, hogy egy sikló levedlett bőrét simogatom, gyorsan az energiás pulthoz váltok, ami eszeveszetten sípol, ha túl sok háztartási eszközt kapcsolok be egyszerre. a kukás-csoport képével a nyakamban nyomkodom a gombokat, miközben villog, sípol és forog minden a pécsi Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckójában.

A társított csomagolások eddig is sok gondot okoztak a környezetnek. Legszebb példa erre a Tetra Brik csomagolás, amely 85%-ban papír, maradék részében polietilén és alumínium. A rétegek egymástól nem elválaszthatók, ezért újrahasznosításuk szinte lehetetlen (egy-két kamu-újrahasznosításról már írtunk a KukaBúvárban). A termékdíjtörvény eddig úgy rendelkezett, hogy egy csomagolás egynemûnek tekinthetõ, ha az egyik komponens legalább 90%-ban képviseli magát, de ez most minden tiltakozásunk és a tárca ígéretei(!) ellenére változni látszik. Valahogy úgy alakulnak a számok, hogy a Tetra Brik is egynemû legyen, legalább jogilag. Nem kicsi a tét, hiszen a társított csomagolások termékdíja jóval magasabb, mint a papírcsomagolásoké. Úgy látszik a döntéshozókkal is sikerült elhitetni, amit a gyerekekkel már régen: a Tetra Brik papír. Mi még mindig nem hisszük! Az alábbiakban közöljük Csepregi István helyettes-államtitkárhoz intézett levelünket.