A XVI. kerület helyi programja nagyszerű példája az önkormányzat, egy civil partner - esetünkben az Öko-Fórum Alapítvány - és a lakosság összefogásának. Az olajozottan működő rendszer a "zöld javakat" menti ki a háztartási hulladékok közül, hogy házi komposztálással hasznosítsa azokat.
Ezután másként lesz, akárki meglátja.
A hulladékforradalomnak vége, de most jönnek a reformok.
A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 című könyvet. "A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az előszó, és ezzel nem győzünk egyetérteni, sőt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minőségű környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bővebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.
Nemrég a szlovákiai Kassán jártunk, ahol meglátogattuk a Priatelia Zeme (Föld Barátai) civil szervezetet. Egyeztettünk a Miskolcon és Kassán zajló hulladékos civil programokról, illetve az együttműködés lehetőségeiről. Tanulságos volt a találkozó, hiszen kicsit beleláthattunk egy Szlovákiában működő zöld szervezet mindennapjaiba, illetve képet kaphattunk egy más környezetben zajló munka eredményeiről is. Demeter Zoltán (Zöld Akció) riportja.
Ismét öregebbek lettünk négy évvel és két környezetvédelmi miniszterrel. A mérleg annyiban pozitív, hogy ezt a négy évet – ellentétben az előző ciklussal – inkább a szakmai munka, mintsem a botrányok jellemzik. A szánk íze mégis rossz.
Az Öko-Pack Kht. és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége „Hulladékból termék 2006” címmel vándorkiállítást szervezett. Az első helyszín a fővárosi Városháza díszterme volt.
Ki ne hallott volna a dorogi veszélyeshulladék-égetőről és ki gondolná, hogy attól alig nyolc kilométerre újabb hulladék „együttégető mű” épülhet? Nos, a Holcim Hungária Rt., a lábatlani cementgyár üzemeltetője éppen azt tervezi, hogy a dorogi égetőtől alig 8 kilométerre a táti és nyergesújfalui ivóvízbázisok hidrogeológiai védőidomán építené fel legújabb – a lábatlani cementgyárnál háromszor nagyobb – cementgyárát, ahol mellékesen 75.000 tonna hulladékot is égetne...