Túl sok a csomagolási hulladék Németországban
Egyre több csomagolási hulladék keletkezik Németországban, a szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) hétfőn megjelent kimutatása szerint az egy főre jutó mennyiség meghaladja az évi 100 kilogrammot.
Műanyag
Láthatatlan vonalkóddal tennék automatikussá az újrahasznosítást
A szelektív hulladékgyűjtés lakossági és ipari szinten sem egyszerű feladat. Egy háztartásban nap mint nap botlunk olyan szemétbe, amiről nehéz eldönteni, hogy lehet-e szelektíven gyűjteni egyáltalán, és ha igen, akkor hova kell dobni. A szelektív hulladékkelezőknek viszont emiatt rengeteg pluszmunka a rosszul szelektált szemét kiválogatása.
Mit tehetsz azért, hogy irodád zöldebb legyen?
A legelső dolog ami erről a kérdésről eszünkbe jut, az a növények elhelyezése. Ez nagyon fontos, hiszen a növényeknek rengeteg hasznos hatása van az irodában. Nem csak, hogy csökkentik a levegő hőmérsékletét és optimalizálják a páratartalmat, de a produktivitást is bizonyítottan növelik [1].
Ontják magukból a hulladékot a laborok
Eddig szinte észrevétlenek voltak az újrahasznosíthatatlan műanyagszemét termelésében, mi hozhat változást?
A tervezettnél 25 évvel hamarabb megtelt Kína legnagyobb szeméttelepe
A Sanhszi tartományban található Jiangcungou hulladéklerakó telepet úgy tervezték, hogy naponta 2.500 tonna hulladékot tudjon fogadni, azonban a vártnál 25 évvel hamarabb megtelt – írja a BBC.
Légbuborékok alkotta gáttal gyűjtik össze a műanyaghulladékot Amszterdam csatornáiból
A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el.
Az óceánok szemetének tizede a halászatból származik
A halászati felszerelések, amelyből évente 640 ezer tonna kerül a vizekbe, megölik vagy megcsonkítják a tengeri állatokat. A használt háló 6%-a, minden csapda 9%-a és a hosszú horogsorok 29%-a marad a vizekben.
Több szemetet gyűjtünk szelektíven, ha tudjuk, mi lesz a hulladékból
A szelektív hulladékgyűjtés, bár egy egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre még mindig gyerekcipőben jár. Bár a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célra vezetőbb a környezet szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit szabad szelektíven gyűjteni, és mit nem. Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos reklámok – kiderült, hogy más módszerekkel sokkal hatékonyabban el lehetne érni, hogy többen gyűjtsék külön a szemetet.
Ezen az őszön nagyobb fordulatszámra kapcsolhat a zuglói "Hulladékért kedvezményt" szisztéma
Add le a szemetedet szelektíven, kapsz cserébe egy ebédet! Zugló önkormányzata nemrégiben csatlakozott a spanyol Santiago de Compostela városában futó Tropa Verde (Zöld Csapat) nevű programhoz. A fővárosi kerületben oly módon támogatják a lakosság szelektív hulladékgyűjtését, hogy a leadott szemétért értékes dolgokat kaphatnak az emberek. A hazánkban úttörő projekt eddigi eredményeiről kérdeztük az illetékeseket, a ZIP Magazinnak Szabó Rebeka alpolgármester válaszolt.
Hogyan vette rá a marketing a világot, hogy palackozott vizet igyon?
Amerikában 2017-ben a palackozott vizek forgalma az iparág történetében először megelőzte a szénsavas üdítőkét: előbbiből fejenként évi 147,6 litert vásároltak, utóbbiból mindössze 145,7-et. Az adat mára elérte az évi 159 litert, és az előrejelzések szerint pár éven belül átlépi a mágikus 50 gallonos határt (189 liter). Fura amerikai divathóbort, gondolhatnánk, de az Atlanti-óceán innenső felén is hasonlóak a számok, sőt: az olaszok és a németek évi 188, illetve 175 literrel még az amerikaiakat is megelőzik (a magyar átlag 126 liter).