Műanyag

A térképhez az Állami Ökológiai Felügyelőség a nemzeti űrközpont segítségével méri fel a műanyagszennyezés gócpontjait a Kárpátaljai folyók teljes hosszán – írja a Mukachevo.net alapján a Kárpáthír.com.

Milyen lenne az ideális italcsomagolás? Számos termékről állítják a reklámok, hogy a csomagolóanyaga zöldebb, mint a másé. Sok gyártó az alumínium dobozra esküszik, hangsúlyozva annak végtelen újrahasznosíthatóságát. Más cégek az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével csábítanák magukhoz a környezettudatos fogyasztókat, sőt már a papírcsomagolást is zöld alternatívaként hirdetik. A hagyományos zöld megoldást, az újratöltést viszont a nagy cégek próbálják lehúzni azzal az indokkal, hogy a szállítás és a mosás energia- és vízigényes. Ebben a cikkben különböző vizsgálatokat és életciklus-elemzéseket vetünk össze, hogy kicsit rendet vágjunk a sok állítás között. Simon Gergely környezetkémikus írása.

Az életterünk megóvásáért – a felhalmozódó hulladékok negatív hatásainak csökkentése, megelőzése érdekében – fokozott intézkedésekre van szükség. Ezt szolgálja a környezetünkre és az emberi egészségre kiemelten veszélyes egyszer használatos műanyagok felhasználásának, az azokból keletkező hulladék mennyiségének a visszaszorítása, valamint a fenntartható, újrahasznosítható termékek alkalmazásának előtérbe helyezése, amit környezetvédelmi termékdíj is igyekszik ösztönözni.

Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta. Világjárvány és világharc – küzdelem a mindent elborító használt arcmaszkok ellen.

Várhatóan jövő héten véglegesíti a környezetvédelmi minisztérium a PET-palackok visszaváltását szabályozó határozattervezetet. Tánczos Barna miniszter néhány részletet is elárult a jogszabályról.

Konstanca városa az első Romániában, ahol a tömegközlekedés ellenértékét szelektíven gyűjtött hulladékkal lehet kiváltani – írja az Impact.ro. A tengerparti városban indul a “Váltsd meg a jegyed egy PET-palackkal” („Schimbă PET-ul cu biletul”,) kampány, amely keretében a városi tömegközlekedési eszközökön utazók PET-palackokkal vagy alumínium dobozokkal fizethetnek a jegyükért – írja a Transindex.

Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel érdemben tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 54 százaléka tartotta magáról, hogy személyesen tesz a klímaváltozás ellen, példaként messze a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést említették. Hasonló következtetés olvasható ki egy Eurobarométer-felmérésből vagy néhány ismert magyar nyilatkozatából is.

Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik. A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon. A műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet – ezért még inkább aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást - olvasható a Másfélfok cikkében.

Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az érzékeny tengeri ökoszisztémák súlyosan veszélyeztetettek, és emberek milliói számára jelentenek komoly egészségügyi és gazdasági kockázatokat. Évente öt és tizenkét tonna közötti mennyiségű műanyag és 640 ezer tonna halászháló köt ki az óceánokban. Emellett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ óceánjainak kétharmada már túlhalászottnak számít. 

A PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával ártéri hulladékgyűjtő akciót indítottak Mosolygó Zsák néven több Tisza-menti településen. Szelektív gyűjtő zsákok kihelyezésével ösztönözték a lakosságot a folyópart megtisztítására. Az ártéri hulladék több mint fele újrahasznosítható, amelynek fortélyait egy mobil kiállító térben mutatják be több állomáson a Tisza mentén. A Műanyag Műhely utánfutón gördül egyik településről a másikra, és hajókabin hangulatával egy röpke pillanatra a folyóra repíti a látogatót. Odabent pedig a folyami hulladékok változatos világával ismerkedhetünk. A folyók rengeteg műanyag hulladékot hoznak, amelyek újrahasznosítási lehetőségeit is bemutatja a MüMü.