A tó, amiben több a szemét, mint a víz

Néhány napja tolóhajókkal terelik, hatalmas markolókkal szedik a felgyülemlett szemetet a délnyugat-szerbiai Potpecko-tóból. A hulladékhalom ugyanis már a helyi vízerőművet veszélyezteti.

Néhány napja tolóhajókkal terelik, hatalmas markolókkal szedik a felgyülemlett szemetet a délnyugat-szerbiai Potpecko-tóból. A hulladékhalom ugyanis már a helyi vízerőművet veszélyezteti.

A személyiségfejlesztés fontos részeként a szűkebb és tágabb környezet ismeretére való nevelés totyogó korban megkezdődik, miközben a gyerekek megtanulják belakni otthonukat. Ennek jegyében a világ működésének szabályai, határai az emberek és élőlények megismerése, valamint a hozzájuk való viszonyulási formák megtanulása során rögzülnek és válnak természetessé. E tanulási folyamatot a gyermekmondókák, énekek, versek és a mesék gazdag világa erősíti. Azonban környezetünk drasztikus változásai, az ember és a természet közötti összhang megbomlása joggal növelték meg az elmúlt években a kimondottan környezettudatos nevelést is célzó gyerekkönyvek szükségességét.

A híradó a helyi sípálya felvételeire hivatkozva azt is megmutatta, hogy hétvégén, illetve hétfő délelőtt is tele volt műanyaggal a hegy, a sípálya üzemeltetője az RTL-nek azt mondta, minden hétvégén több zsáknyi szemetet gyűjtenek össze a kirándulók és szánkózók után.

Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze – állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő “labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból, amelyet a Scientific Reports című folyóirat publikált.




A kontinensnyi lebegő szemétszigetek és műanyagba gabalyodott teknősök látványától még azoknak is lelkifurdalásuk lesz, akik eddig nem érzékelték a szemetelés súlyos hátulütőit. A pár percet használt nejlonzacskók elvileg ártalmatlaníthatók lennének, és a Tiszán lebegő flakonoknak sem szabadna végül megfullasztaniuk az óceáni élővilágot. Gondolhatnánk. Az egyhasználatos-ipar ámokfutásának azonban csak pár évtized kellett, hogy teljesen kicsússzon a kezünkből a kontroll, és ennél is kevesebb időnk maradt, hogy mindezt jóvá tegyük.

Mikroműanyag részecskéket találtak meg nem született csecsemők placentájában, azaz méhlepényében – írta a Guardian. Még nem tudni, hogy milyen egészségügyi hatásuk van a részecskéknek, de kutatók attól tartanak, hogy olyan anyagokat hordozhatnak, amelyek kiválása hosszú távon károsíthatja az emberek szervezetét, felboríthatja a magzat fejlődését. A mikroműanyagot valószínűleg az anya lélegezte be vagy fogyasztotta el a terhesség alatt.