Az egyszer használatos műanyagok és egyéb műanyagtermékek hazai gyártási, forgalmazási és használati kérdéseiről folytatott iparági egyeztetéseket Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Kedves Barátaink,
Reméljük, minden rendben veletek. Tudjuk, hogy ti is, csak úgy, mint mi, otthon ragadtatok, aggódtok a szeretteitekért vagy a munkátokért, vagy amiatt, hogy elég élelmiszeretek és vécépapírotok van-e. Jelenleg sokan maradtunk gyermekgondozás és közösség nélkül, helyette aggodalommal és szorongással bezárva.
A következő hónapok és valószínűleg még az utána lévő időszak is nagyon nehéz lesz a világon mindenkinek. De együtt vagyunk, és tudjuk, hogy egyszer vége lesz ezeknek az időknek. Amikor túlleszünk rajta, elkezdjük újraépíteni a közösségeinket fenntartó kapcsolatainkat és a gazdaságot. Addig is, tartsunk össze úgy, ahogy tudunk - információ-átadással, hogy biztonságban maradunk, levest főzünk és kezet mosunk.
A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le.
A GreenDependent „TreeDependent – Fákkal felelősen” programjának különböző szolgáltatásait legtöbbször cégek, szervezetek veszik igénybe, de egyre gyakrabban előfordul, hogy magánszemélyek vagy különböző közösségek a megbízók. Tavaly ősszel egy végzős diák, Reusz Panka kereste meg a szervezetet az osztálya nevében, mert eldöntötték, a szennyező és állatokra is veszélyes lufieregetés helyett fák ültetéséhez szeretnének hozzájárulni idei ballagásukon. Pankával, az osztálytársaival, illetve osztályfőnökükkel, Cseke Lajossal, vagyis az újbudai József Attila Gimnázium 12. c. osztályával beszélgettünk.
A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40%-a még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része bekerül a vizekbe, ahol valós biológiai lebomlásuk nem történik meg. A környezeti kockázatra válaszul a Szent István Egyetem folyamatosan részt vesz egy szabványosítható mintavételi és mintaelőkészítési módszertan kidolgozásában, az így kapott eredmények úttörőnek számítanak nemcsak a Kárpát-medence térségében, de világviszonylatban is.
A tengerek és óceánok felszínén lebegő, valamint a mélyebb rétegekben is megtalált műanyag szemét visszatérő témának számít a sajtóban, erről mi is számos alkalommal írtunk. Egy új kutatás most arra világít rá, hogy az állatokat nemcsak a külső, hanem a szag is megtéveszti, ezért is fogyasztják el a szemetet egyre nagyobb mennyiségben.