Műanyag

Főleg az autók súrlódó kerekeitől, de az óceánokból és a mezőgazdaságból is rengeteg szennyezés jut a levegőbe.

Minden év április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ezen a napon rendszerint ökotudatosságot mélyítő, a környezetünkkel és annak védelmével kapcsolatos ismeretszerző programokba, eseményekbe van lehetőségünk bekapcsolódni, most azonban olyan programokat gyűjtött a Funzine egy csokorba, melyek a Föld napi kezdeményezéseken is túlmutatnak.

A legfrissebb kutatások ketyegő bombaként emlegetik a járvány miatt generálódó egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. Ha a vadvilágról beszélünk, ez a bomba már fel is robbant – legalább is ezt mondja egy friss holland tanulmány. Egy csapat biológus azt vizsgálta, milyen hatással van a COVID biztonsági felszerelés a vadvilágra.

Műszálas ruhák szennyezik világszerte a vizeket? Nem meglepő: ruházkodásunk az elmúlt két évtizedben szinte teljes mértékben átalakult, s mára minden második ruhadarab fosszilis tüzelőanyagból készül. Ez már nem csupán a fast fashion, sokkal inkább a fossil fashion kora – világított rá egy nemrég megjelent tanulmány.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összefogott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) és 30 országgal, hogy együttesen küzdjenek a tengeri hulladék problémája ellen és az óceánok tisztaságáért. A GloLitter Partnerség projekt a FAO felügyelete alatt valósul meg a norvég kormány támogatásából.

Rövid időn belül hatalmas karriert futott be a körforgásos gazdaság koncepciója: egy alapvetően inkább kritikai felütésű ötletből alig több mint egy évtized leforgása alatt kormányok, világszervezetek és vállalatok felkapott fenntartható fejlesztési módszere lett.

Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.

Az új hulladékfeldolgozási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is meg lehessen óvni a környezetet, jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Jager Csoport öntözőcső üzemének átadásán Nemesvámoson – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.

A fiatal férfi közel két éven át mindennap lement szemetet szedni a mellette lévő parkba, míg sikerült teljesen kitakarítania.

A Mount Everesten már egymást tapossák a turisták, a világ legmagasabb hegycsúcsa mindenki által elérhető látványossággá vált. A kereskedelmi expedíciók már bárkit fel tudnak vinni, szinte megszállják a csoportok a hegyet, ami rengeteg hulladékkal jár. A többi 8000 méteres csúcson is megszűnt az idilli állapot, a szemétteleppé váló területet nepáli hegymászók igyekeznek megtisztítani, tavaly 2,2 tonna hulladékot hoztak le a turisták elől lezárt hegyekről.