Műanyag

Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco műanyag zacskói mind bomlásnak indultak vagy már le is bomlottak abban a kísérletben, melynek során a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország azt vizsgálja, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A kísérletben megjelölt 3 hónap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban elhelyezett zacskóknak mostanra alig maradt szemmel látható nyoma, egyedül a vastagabb falú bevásárlószatyorból maradtak nagyobb darabok. A környezetvédők szerint azonban a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, valamint az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk.

Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.

Elérkezett az első mérföldkőhöz a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.

Egy új, szakmailag lektorált tanulmány megkérdőjelezi, hogy a PFA-alapú termékek hatékonyan taszítják-e a vizet és a foltokat a bútorokon, cipőkön, ruhákban, szőnyegekben, kültéri felszerelésekben és egyéb textil termékekben.

A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket. 

A Reloop és a Zero Waste Europe közzétette az Eunomia Research and Consulting új tanulmányát, amely rámutat, hogy a vegyes hulladékok égetését és lerakását megelőzően történő válogatási (Mixed waste sorting, MWS) rendszerek  alkalmazása jelentősen támogathatja Európa éghajlati célkitűzéseit, és hozzájárulhat az ambiciózus műanyag- és települési hulladék-újrahasznosítási célok eléréséhez. 

100 európai civil szervezet (köztük a Humusz Szövetség) sürgősen felszólítja az EU tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig tiltsák be az összes PFA-vegyületet a fogyasztási cikkekben, 2030-ig pedig minden felhasználásukat.

2022. március 3-án a világ kormányai az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése (UNEA) ülésén Nairobiban hatalmas lépést tettek előre a műanyagszennyezés elleni küzdelem terén azzal a megállapodással, hogy elindítják a tárgyalásokat egy új globális műanyagokról szóló egyezményről.

Az új jelentés szerint sürgősen csökkenteni kell a műanyagok gyártását, hogy csökkentsük az Európai Unió fosszilis tüzelőanyagoktól, valamint az orosz olajtól és gáztól való függőségét.

Bethany Spendlove Keeley interjút készített a 22 éves, Washingtonban élő Rachel Radvany-val, aki a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központnak (Center for International Environmental Law, CIEL) dolgozik. A CIEL a jog erejét használja a környezetvédelem, az emberi jogok előmozdítása, valamint az igazságos és fenntartható társadalom biztosítása érdekében.