Újrahasznosítás

Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.

Mikorműanyagok vannak gyakorlatilag mindenben, az ételekben, a levegőben, a vízben, az agyban, a méhlepényben, a véráramon keresztül pedig már a születés előtt átörökíthetők a jövő generációinak. De nem a mikroműanyagok jelentik az egyetlen veszélyforrást az ember által létrehozott mesterséges anyagok közül.

Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.

Rekorderedménnyel zárult a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétvégi élelmiszergyűjtése, 374 ezer kiló felajánlás érkezett az ország 365 áruházában megvalósított akcióban. Az adományokból 75 ezer élelmiszercsomagot tudunk összeállítani és a nélkülözőkhöz juttatni, de összesen 500 ezer pakkal szeretnénk segíteni az év utolsó két hónapjában.

Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.

A visszaváltási rendszer júliusi indulása óta eddig 700 millió palackot vettek vissza az üzletek. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt kérdésünkre azt mondta, a visszaváltók az esetek több mint 80 százalékában levásárolható utalványban kérték a visszajáró összeget, a bankszámlára utalás eddig 15-17 százalék körül volt, a jótékonysági célra való felajánlás pedig pár százalékot tett ki.

Az Európai Bizottság csütörtökön két új kötelezettségszegési eljárást indított a magyar hatóságok ellen. A testület akkor kezdeményez ilyet, ha egy tagállamban nem vagy rosszul alkalmaznak valamilyen uniós jogszabályt, esetleg tudatosan megsértik azt. Az eljárás levelezéssel indul, ami megegyezés híján perhez, majd pénzbüntetéshez vezethet.

Az elektronikai hulladék (e-hulladék) az egyik legszennyezőbb hulladéktípus: az elemekben és az akkumulátorokban lévő anyagok károsak lehetnek a környezetre és az emberi egészségre.

A telex cikksorozata első részében a MOHU osztotta meg a tapasztalatait arról, hogy hogyan megy a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtése azokon a területeken, ahol pilot programként már idén januártól bevezették. Mivel úgy tűnt, hogy a társaság a felhasználókra próbálja hárítani a gyenge eredményeket – azaz azt, hogy a megkeresettek nagyjából harmada kért csak biokukákat, és ők is csak az átlagos háztartási bioszemét mennyiségének a felét-harmadát gyűjtik szelektíven – most megnézték, hogy azok, akikhez már eljutott a program, mit gondolnak róla.

A 248 lakosú falu polgármestere maga hordja vissza az összegyűlt flakonokat a REpontra.