A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.
Sokkal kevesebb helyen lehet leadni a fémhulladékot, de azért vannak olyan telepek, ahol fizetnek érte. Térképre tettük a helyeket.
Több hatalmas szemétsziget úszkál a Föld óceánjaiban és a szárazföldeket is belepi a műanyag hulladék, mégis egyre több PET-palackot és csomagolóanyagot gyárt és dob el az emberiség. Az újrahasznosítási kísérletek csak részben bizonyulnak sikeresnek és a műanyagevő baktériumok sem jelentenek egyelőre univerzális megoldást, viszont egy új eljárással a Louisiana Tech University kutatói szuperkondenzátorokká alakítanák az elhasznál PET-palackokat.
A szerves hulladék megfelelő kezelése, többek között a metánkibocsátás csökkentése által, rendkívüli módon hozzá tud járulni a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez. Mindebben pedig a periféria országaiban, az ún. globális délen sok, a hulladékok gyűjtögetéséből a kenyérre valót megkereső polgár veszi ki a részét, felbecsülhetetlenül értékes szolgálatot nyújtva a bolygónak.
A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja.
Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.
A magyar olajtársaság a koncessziós szerződésnek megfelelően átveszi az NHSZ cégcsoport vállalatait.
Új vizeken, a Közép-Tisza Kisköre és Szolnok közötti 70 folyamkilométeres szakaszán tisztították napokon keresztül a folyót a XI. Tiszai PET Kupa környezetvédői, 937 zsák, hozzávetőlegesen 6,1 tonna hulladéktól mentesítve a folyót és árterét. A résztvevők között egyre nagyobb arányban képviselteti magát a legifjabb nemzedék. A forrásvidéki sikeres beavatkozásoknak, a korábbi évek eredményes felső-tiszai hulladékgyűjtő akcióinak, valamint a Kiskörei Duzzasztómű hulladékmegfogó képességének köszönhetően az ártéri erdőkben kevesebb hulladékkal találkoztak a petkalózok.
A tavalyi évhez képest ugyan kevesebben, de még mindig a magyarok több mint fele tárol az otthonában használaton kívüli mobiltelefont – derült ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából –, pedig az öregedő akkumulátor veszélyes is lehet a környezetre, és akár tüzet is okozhat otthonunkban. Akik nem tartják meg a használt készüléket, azok legtöbbször idősebb rokonnak vagy a gyerekeknek adják, és bár a többség fél attól, hogy visszaélnek az adataival, ezek eltávolítására a mobil továbbadásakor sokan nem fordítanak kellő figyelmet. Kutatásában a mobilszolgáltató a használt mobiltelefonok életútját és az elektronikai hulladékkal kapcsolatos tudatosságot vizsgálta.