Újrahasznosítás

Magyarországon egyre több gyűjtőponton lehet leadni a használt, fáradt sütőolajat.

A SPAR Magyarország már minden üzletében visszaveszi a papír, fém, műanyag és üveg csomagolási szelektív hulladékot és a vállalat egyre több áruházában alakít ki erre a célra speciális hulladékgyűjtőket is.

Az amerikaiak 2021-ben 51 millió tonna csomagolóanyagot, palackot és zacskót dobtak ki, ami fejenként körülbelül 140 kilogramm műanyagot jelent. Az összmennyiség 95 százaléka a hulladéklerakókban, az óceánokban vagy a légkörben szétszóródva végezte apró, mérgező részecskék formájában.

Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok: 2019-ben például 53,6 millió tonna keletkezett, amelynek több mint 80%-a ismeretlen helyen – nem hivatalos hulladéklerakóhelyeken, hulladéktelepeken, bontókban stb. – végezte, és amelyből csupán 10 millió tonna volt az a mennyiség, amelyet dokumentáltan és megfelelően hasznosítottak újra. Magyarországon szerencsére jobb a helyzet, de így is évente több tízezer tonnányi elektronikai hulladék marad ki az újrahasznosítási rendszerből, és végzi például a kommunális hulladékban.  Az LG Magyarország októberi kampánya az elektronikai hulladék csökkentésének és felelősségteljes kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

A lombkezelés új módszerének bevezetését javasolja a Zöld Küldetés Egyesület. Szerintünk ahol lehetséges, tartsuk helyben a lehullott leveleket, hasznosítsuk, építsünk vele talajt és vízmegtartó közeget.

A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.

Az emberiség által termelt hulladékok egyre nagyobb szerepet fognak játszani környezetünk és életvitelünk fenntarthatóságában. Én még jól emlékszem, amikor a 2010-es év vége felé arról zengtek a híradások, hogy Nápoly kerületeiben közel 3 hete gyűlik a szemét. A hulladéklerakók is végesek, és a Föld ahol élünk erőforrásokban szintén véges, így érdemes elgondolkodni azon, mit is kezdhetnénk a keletkező hulladékkal, azon felül, hogy mi magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a hulladékok minimalizálásáért. Most a Qubit cikke jóvoltából megismerhetjük a hulladék egy igazán hasznos felhasználási lehetőségét.

A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.

2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

Nyár végén indítottunk egy kérdőívet, hogy felmérjük, mit gondolnak olvasóink a zöldre festésről. A kérdőívet 289-en töltötték ki. Nem ígértünk jutalmat vagy kupont a kitöltésért, így egyértelmű, hogy a tudatos vásárlók fontosnak érzik, hogy véleményüknek hangot adjanak. A kérdőívben fogyasztási szokásokra, vásárlói döntésekre kérdeztünk rá, és kíváncsiak voltunk, milyen greenwashinggal, azaz zöldre festéssel találkoztak legutóbb. Az eredményt Bajzák Anna, kommunikációs és marketingszakértő értékelte.