A szénlábnyomunk csökkentése nem ördögtől való dolog, szoros összefüggésben áll mindennapi döntéseinkkel. Amikor vásárolunk, lehetőségünk van a környezeti hatások minimumra szorítására. Mivel a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmada az élelmiszeriparból származik, így minden lépés számít!
Az évszázadok során sok minden változott, de egy probléma továbbra is változatlan maradt: a szemét kezelésének kérdése. Legtöbbször csak összegyűjtjük, és a különböző funkcionalitású kukába helyezve várjuk, hogy valaki más majd eltakarítja. De most egy magyar cég, a Compocity, egy újító találmánnyal, a CompoBot néven futó beltéri komposztálóval igyekszik megoldani a szerveshulladék-kezeléssel járó kihívásokat, ráadásul szagmentesen és egyszerűen.
A műanyaggyártó cégek több mint harminc éve tudják, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag és technológiailag nem életképes hulladékkezelési megoldás, mégis akként pozicionálva promotálták – írta a Guardian egy új jelentését idézve a Telex.
A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.
Nem is gondolnátok milyen környezetszennyezést okoz a Földön gyarapodó populáció öltözködési és az ezzel kapcsolatos textíliák kihordási idejének csökkenése. Ebben a kesze-kusza világban, próbál egy kis útmutatást adni a Telex által közreadott Vincze Barbara írománya, amely segít kicsit tudatosabban hozzá állni a Földünk fenntarthatóságához.
Magyarországon a háztartási hulladék 30 %-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókban végzi, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák.
A KSZGYSZ 270 tagvállalatával a magyar zöldipar legnagyobb érdekvédelmi szervezeteként a mindennapi gyakorlatban is előmozdítja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítását. Mostani tagi együttműködésükben a ProfiKomp Zrt. saját fejlesztésű lélegző dobkomposztálót helyezett ki a KSZGYSZ Irodájában, ami az Irodának is helyet adó társasház közösségi komposztálójaként fog működni.
A szelektív hulladékgyűjtést és a hulladékvisszaváltó REpontokat népszerűsíti a MOHU, a cég kampányaihoz nagykövetként Ördög Nóra és Till Attila televíziós műsorvezetők is csatlakoztak.
Szolnokon indult el Magyarországon elsőként a háztartási biohulladék szelektív gyűjtése, majd másodikként Székesfehérvár, most csütörtökön pedig Kaposvár lépett be a rendszerbe. Az idénre ígért 460 ezerből mintegy 60 ezer ember már megkapta a háztartási biokukáját, de a közeljövőben Miskolcon és Cegléden, márciusban pedig várhatóan Budapesten is elkezdhetik az érintett háztartások az élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtését.
Újraértelmezte a textilhulladék felhasználhatóságát és új életet adott a már nem használt, európai áruházaiból összegyűjtött munkaruháknak az IKEA a VÄXELBRUK nevű kollekciójában. A kísérleti projekt során a svéd bútoráruházlánc arra kereste a választ, hogyan lehet második esélyt adni a használt ruháknak, és miként kezelhetők az újrahasznosítási folyamatok a saját értékláncán belül. A VÄXELBRUK sorozat 2024 februárjától lesz kapható a hazai IKEA áruházakban.