Újrahasznosítás

A műanyagmentes július nyomán egy kicsit utánajártam annak a kérdésnek, hogy ha valamiért mégis műanyagot kell használnunk, milyet érdemes választanunk. Megnéztem, milyen hívószavaknak hihetünk, és melyek azok, amelyek inkább greenwashingot takarnak. Ahogy sok más témában, úgy a műanyagok esetében is igaz, hogy a profitorientált cégek az egyre nagyobb társadalmi nyomás és környezeti szükségszerűség miatt próbálnak zöld megoldásokat alkalmazni, de legalábbis zöldnek látszani. Az újrahasznosított vs. újrahasznosítható vita pedig pontosan erről szól.

Két évvel ezelőtt viszonylag nagy mennyiségű elektronikai hulladéktól próbáltunk családilag megszabadulni – sikertelenül. A környéken, a 15. kerületben voltak ugyan hulladékudvarok és átvevőhelyek, csakhogy a sérült, szétszerelt termékeket sehol nem akarták átvenni. Végül egy a város szélén található cég mégis megkegyelmezett, sőt pénzt is adott értük: az Inter-Metal telephelyén akkoriban viszonylag jól fizettek a csomagoló- és kartonpapírért, a műanyag- és fémhulladékért és a savas ólomakkumulátorokért is.

A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után a MOL-csoport átvette a Szarvasi Biogázüzemet. A társaság májusban kötött megállapodást a BayWa AG-vel az üzem megvásárlásáról, amely újabb fontos lépést jelent hosszútávú stratégiájának megvalósításában. A vállalat kiemelt célja, hogy tovább bővítse fenntarthatósági portfólióját és felgyorsítsa a zöld energiaátmenetet.

Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?

214 iskola részvételével lezárult a Fenntarthatósági Témahét keretén belül indult országos időszaki szelektív hulladékgyűjtő verseny. A diákok idén közel 70%-kal több mobiltelefont és majdnem duplaannyi elemet gyűjtöttek, mint a tavalyi évben. Volt diák, aki egymaga 700 darab mobiltelefont, egy másik rekorder pedig több mint egy tonna elemet gyűjtött. A verseny főtámogatói a Belügyminisztérium, a Kék Bolygó Alapítvány és a Yettel Magyarország Zrt.

Az Orbán kormány által sumákban elkészített és zöld szempontból is kontraproduktív hulladékrendelete szerint 9-szeres díjemelkedés fenyegeti a nagyrészt újrahasznosított hullámpapír-csomagolóanyagokat. Ismét a családok fizetik meg a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.

Július 1-től él a kormány hulladékmutyis MOHU koncessziós rendszere. Immár csak 16 cég 29 telephelyén lehet fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés. A G7 térképre vitte a telephelyeket. A használt akkukkal még rosszabb a helyzet.

A Tetra Pak és a Stora Enso mintegy 29 millió eurós közös beruházásával új, a használt italos kartonok újrahasznosítására szolgáló gyártósor kezdi meg működését Lengyelországban. A gyártósor képes lesz arra, hogy megháromszorozza az ország éves italoskarton újrahasznosítási kapacitását, 25 ezer tonnáról 75 ezer tonnára – közölték a vállalatok.

A július elsején hatályba lépő új hulladékgazdálkodási rendszerben ugyanazok szállítják el a hulladékot, aki korábban is tették, mivel a koncesszor MOHU Zrt. ugyanazokkal kötött szolgáltatói szerződést – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna adásában.

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.