Az üvegvisszaváltási rendszer megmutatja, hogy a munkaalapú társadalom csak illúzió
A hivatalosan év elején, a gyakorlatban nyáron bevezetett üvegvisszaváltási rendszer nem indult zökkenőmentesen. Aki az utóbbi időben járt nagyobb városban, biztosan látott már a nem megfelelően működő automaták előtt kígyózó hosszú sorokat, bosszankodó embereket, akik nem tudják beolvasni a palackokon lévő kódot, esetleg olyan üzletet, ahol minden automatán „üzemen kívül” feliratot helyeztek el. A problémákkal kapcsolatos bejelentések miatt a MOHU már augusztus elején elismerte, hogy szükséges a rendszer logisztikájának újratervezése.
A macerásan működő visszaváltási rendszernek azonban lett egy társadalmi következménye is: a nagyobb városok, különösen Budapest utcáin egyre többször láthatók a közterületi szemetesekből betétdíjas palackokat, fémdobozokat gyűjtő emberek. Itthon ez egy új jelenség, amivel a társadalom jelentős része egyelőre nem tud mit kezdeni: van, aki inkább igyekszik tudomást sem venni a palackot gyűjtőkről, mások bosszankodnak. Pedig a palackgyűjtés természetes következménye a betétdíjas rendszernek, és egyben a nem megfelelően működő szociálpolitika jele. A palackgyűjtésben ugyanis egy széles réteg vesz részt, hajléktalan emberek, munkanélküliek és szegénységgel küzdők egyaránt járják az utcákat palackok után kutatva.
A cikkben azt járjuk körbe, hogy milyen felelőssége van a többségi társadalomnak, az államnak és a MOHU-nak a kialakult helyzetben, mit tesznek az önkormányzatok, és bemutatjuk azt is, hogyan működik a betétdíjas visszaváltási rendszer más országokban.
A cikk folytatását itt olvashatod el.
Forrás: telex.hu
