Január elsején lép életbe az az új magyar hulladékgyűjtési szabályozás, ami kötelezővé teszi, hogy ötven forint betétdíjat számoljanak fel a gyártók az egyszer használatos italosüvegekre. A visszaváltási rendszert a Mol alá tartozó MOHU fogja működtetni. Kedden bemutatták, hogyan fognak kinézni az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
Szédületes sebességgel változott át egy nagyobb bérháznyi murvás parkoló zöld oázissá Budapest közepén. A murvából domb, a konyhai hulladékból tápanyagdús komposzt, a komposztból pedig talaj lett. Mindezekből pedig egy erdőkert vagy más néven zseberdő nőtt ki. Mark Richards a 8. kerületi Auróra Klímakertben mesélte el, hogyan lehetséges ez, és mindenkit arra biztat, hogy vágjon bele.
A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.
A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése.
Esztergomban tették le szerdán a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. első új hulladékudvarának alapkövét, az országban több év alatt további 82 hasonló létesítményt építenek – mondta el a társaság vezérigazgatója a helyszínen.
Hamarosan lehet, hogy az utakon is találkozhatunk az e-autók újdonságával, amelyek megújuló erőforrásból származó alapanyagokból készülnek.
A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.
A mikroműanyagok napjaink legapróbb ellenségei közé tartoznak, jelenlétük pedig egyre jelentősebb világunkban. Szárazföldi környezetünkben, Földünk vizeiben és bármilyen hihetetlenül is hangzik, már a felhőkben is megtalálhatók ezek a parányi részecskék. Nemrégiben két japán hegycsúcs közelében, felhőkből gyűjtött vízmintákban is kimutatták ezeket a mikroműanyagokat, azonban ez még mindig nem a legfurcsább előfordulási helyük.
Nagyon bízik a jövőre élesedő betétdíjas rendszerében a Mol hulladékkezelő leánycége, azt mondják, a borítékolhatóan nyűglődős kezdet után a lakosság hamar rá fog érezni. A csomagolásgyártó cégek egyelőre leginkább a kihívásokat látják a DRS-ben, szakmai szervezetük szerint benne van a pakliban, hogy lesznek italok, amelyeknél automata-kompatibilis palack helyett új csomagolási módokat vezetnek be; akár a kapszulás sűrítmények aránya is megnőhet a boltok kínálatában.
2023. november 3-án ismét minden érdeklődőt szeretettel várunk egy közös gondolkozásra arról, hogyan lehet a zöld városokhoz kapcsolódó ismereteket és az aktív állampolgárság kompetenciáit ötvözve egy valóban tudatos és fenntartható életet élni. Ehhez kapcsolódóan jó tanácsokkal és tippekkel szolgálnak majd a szervezők: a Humusz Szövetség mellett a Green Guide Budapest és a CAM Consulting Kft. munkatársai.
- Mik lehetnek a mindannyiunk életét kitöltő hétköznapi tevékenységek zöld alternatívái? Milyen bevált módszereket és tudatos megoldásokat érdemes beépítenünk a mindennapjainkba?
- Kiválthatóak-e az eldobható használati cikkek és csomagolások? Jól járunk-e az italcsomagolások új visszaváltási rendszerével? Rendszerszintű vagy egyéni megoldásokra van szükség? Mélyedjünk el együtt az újrahasználat rejtelmeiben! Read more about Fenntartható döntések, tudatos városlakók 2. - Őszi zsongás
